Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

H. Kelemen Márta: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék

ben középtájon egy 18x12 cm nagyságú, szélein gondosan lesimított felületű ovális lyukat készítettek, e körül mintegy 66x60 cm-es felületen újra letapasztották és ezt 3-4 cm átmérőjű lyukakkal vágták át sűrűn. É-i felében a középső lyuk szabálytalanabb, 26x10 cm, körülötte az újra tapasztott felület 94x58 cm, a körben elhelyezkedő lyukak 3-4 cm nagyok. A rostély alatt, a tűzcsatornákat elválasztó agyagfal 25 cm széles, vége, a fűtőgödör szélénél két élére állított kőlappal volt kirakva. A csatornák 50 cm szélesek, a fűtőnyílások 56 cm szélesek, magasságuk nem mérhető, mert kissé berogytak. Az É-i fűtőnyílás külső széle egy nagyobb kővel volt megerősítve, ugyanilyen lehetett a D-i szélen is, itt azonban, mivel közvetlen mellette a XVIII. században egy pince épült, a kőnek csak egy kisebb darabját találtuk meg. Az 1. kemencével azonos fűtőgödörbe nyíló fűtőnyílások alja -416-420 cm mélyen volt. A fűtőgödör nem maradt meg teljesen. Ny-K-i irányban húzódott, de D-i ill. DK-i szélét a barokk pince építésekor elvágták. A két kemence és a megmaradt fűtőgödör helyzetéből következően lehetségesnek tartjuk, hogy a pince helyén egy további kemence volt, vagyis a fútőgödörbe 3 kemence nyílott. A fűtőgödör 370 cm hosszú volt, megmaradt legnagyobb szélessége 200 cm körül. Nagyjából ovális alakú lehetett és teknősen mélyült. Betöltése barnásfekete, vörös, foltos, az alján sok korom és alatta hamu. A 2. kemence Ny-K-i tengelyében a gödör alján 2 rétegű, keményre lejárt szintet találtunk, amelynek teteje az 1. kemence ill. egyidőben mindkét kemence járószintje is volt. A járószint a gödör Ny-i szélén -423 cm, a K-i végén -415 cm mélyen volt. Az alsó (korábbi) járószint kevésbé volt keményre lejárva, a kettő közötti erősen hamus-faszenes rétegződés 10-15 cm vastag volt, a közepe felé mélyülő gödör alját -450 cm mélyen találtuk meg. A kemencékből, elsősorban a fűtőgödörből nagy mennyiségű edénytöredék került elő, köztük mállékony, rosszul kiégetett ill. kiégetetlen darabok, melyek felszedéskor apró morzsákra estek szét. (2. kép) 3- kemence: az 1. kemence közelében, attól ÉK-re helyezkedett el. ÉK-DNy-i tájolású, tűznyílásai DNy-felé nyíltak. Boltozata nem maradt meg és a rostély is rossz, hiányos állapotban volt. Átmérője 124 cm, kerek alakú. ÉK-i oldalát egy középkori gödörrel vágták el. Összetöredezett, hiányos rostélyán 2,53 cm nagyságú lyukak. A 40-45 cm széles tűzcsatornákat 20 cm széles agyagfal választja el. A csatornák nyílása nem volt egyforma, az épségben maradt K-i íves nyílás 32 cm magas és 38 cm széles, a Nyi, vízszintesre benyomódott nyílás 25 cm magas és 50 cm széles volt, aljuk -400 cm mélyen. A szájnyíláshoz ÉK-DNy-i irányú fűtőgödör csatlakozott, amely 180 cm hosszú, 160 cm széles, DNy-i végében összeszűkült. Betöltése barnásfekete faszenes, vörös égett rögökkel. Teknősen mélyült, alja -410 cm mélyen. (3. kép) 4. kemence: az előző kemencéktől K-re feküdt. Boltozata viszonylag jó állapotban maradt meg, fala 1 cm vastag, a rostély felett 35 cm magasan állt. Megközelítőleg É-D-i irányú, szája D-felé nyílott. A kör alakú rostély átmérője 120 cm, nagy része hiányzott, csak az É-i felének széle mentén maradt meg. A rostélylyukak átmérője 4 cm. A szájnyílás beomlott, az omladék között talált nagy kövek alapján a nyílások széle kővel volt megerősítve, mint a 2. kemence esetében. A tűzcsatornák 30-34 cm magasak, 40 cm szélesek voltak, a két csatornát elválasztó agyagfal alul 20 cm, felül 10 cm széles volt. A Ny-i, összeomlott szájnyílás alja az átégés alapján 56 cm széles, a K-i teljesen szétrombolt állapotban volt. Aljuk -484 cm mélyen. Az 5. kemencével közös fűtőgödörbe nyílott. (4. kép) 5. kemence: ÉK-DNy-i irányú, szájnyílása É-ÉK-en volt. Ny-i szélét a 49. számú későrómai sírral részben megbontották, D-i szélét a 88. számú törökkori gödör vágta át, szájnyílását részben a 90. számú törökkori gödör vágta el. Boltozatából csak az É-i és Ny-i, DNy-i részen maradt, 1 cm vastag fala 10-15 cm magasan állt. A rostély erősen összetöredezett és megrogyott, átmérője 120 cm, a rostélylyukak 3-4 cm-esek. Tüzelőnyílásaiból csak a Ny-i ág maradt meg, teteje berogyott, alja ívesen zárult. A 4-5- kemence közös fűtőgödörből nyílott. A gödör K-i szélét nem volt módunkban megkeresni, mert a feltáratlan terület alatt húzódik. K-i oldalán belevágták az 55. számú későrómai sfrt, amelynek felső, koponya felőli felét viszont a 90. számú törökkori gödör ásásakor bontották el. A római sír és a törökkori gödör közötti területen bontás közben több kemence-rostély töredéket találtunk, tehát lehetséges, hogy K-i irányban egy 3. kemence is csatlakozott hozzájuk. A fűtőgödör D-i végét sem tudtuk 90