Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Komárom vármegye 1813. évi ár- és bérszabása

A törvényhatóságok - legtöbb esetben a vármegyék - rendszeresen készítettek árszabásokat. Ebben a céhes mesterségek termékei mellett rendszerint szabályozták a munkavállalók bérét is. A limitációk készítésének legfőbb oka az volt, hogy így kívánták megakadályozni az igazságtalan árak és bérek terjedését illetve a szolgáltatásokat igénybe vevők megkárosítását. A helyi mesterek érdeke az volt, hogy megfelelő áron lehessen eladni készítményeiket. Ennek érdekében készültek a vármegye által összeállított áriimitációk. Az árszabások a helyi iparosok érdekeit védték elsősorban, de a távolabbról érkezőkre is vonatkoztak. A hagyományosan kialakult rendszer biztosításának az igénye hozta létre az ár- és bérszabásokat. Jelen forrásközlésben a Kuny Domokos Múzeumban őrzött 1813. évi árszabást közöljük teljes terjedelmében. Az árszabás általam vizsgált példányát korábban tévesen leltározták (55.13.1) az 181 l-es évre. A hibás keltezésű adat több, árszabásokat felhasználó munkában is szerepel, még a múzeum céhes gyűjteményét bemutató katalógusban is.

11 A közlésnek tehát egyik célja az, hogy a szakirodalmi hivatkozások pontosítását lehetővé tegye és amennyire ez lehetséges a korábbiakat korrigálja. Másrészt Komárom megye területéről rendkívül kevés jól hasznosítható árszabás ismert. Ez magyarázza, hogy az elmúlt években kiteljesedő árszabásokat közlő tematikus sorozatban is ennek az árszabásnak az adatai képviselik Komárom vármegyét.

12 A különböző kézműveskészítmények piaci helyzetére, választékuk táji különbségek szerinti bemutatására elsőrendűen alkalmasak a limitációk. Természetesen figyelembe kell venni azt, hogy az egyes megyék egymás között kölcsönözték az árszabásaikat. így például 1744-ben Veszprém megye Zala, Komárom és Somogy megyéktől is kapott limitációkat, saját szabályozásának elkészítéséhez segédletként.

13 Az 1812-13-ban készült limitációk elkészítésénél pedig általánosan a már korábban közölt Pest-Pilis-Solt vármegyei 1812. évi nyomtatott árszabást vették figyelembe.

14 Az esetek többségében a megyék csupán az árakat változtatva lemásolták a Pest megyei árszabást. A múzeum gyűjteményében lévő árszabás bevezetőjében is utalnak arra, hogy „szomszéd Nemes Vármegyék árszabásaihoz alkalmaztatott" elkészítésekor. A Komárom megyében megjelentetett árszabás azonban több lényeges ponton eltér előképétől. Eltérést elsősorban az árakban lehet G. MIKLÓS é.n. Tévesen szerepel a Kézművesipartörténeti bibliográfiában, a Magyar Néprajz III. Kézművesség kötetének irodalmában is, vagy Domonkos Ottónak a kisiparok néprajzi kutatásáról írott alapvető' jelentőségű munkájában (DOMONKOS 1974, 21.). A téves adatok forrása valószínűleg az, hogy a múzeum leltárkönyvében szerepelt egy 181 l-es időközben elveszett árszabás is, azonban más számon és a többek által hivatkozott árszabás bevezetőjében pedig kiemelten hivatkoznak az 1811. évi rendelkezésre. Veszprém Megyei Levéltár Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. IV. l.b. 19/1813. IV. 15. 1-51. Komárom, Komárom vm. Vö. FLÓRIÁN 1995, 101. 13 FLÓRIÁN 1994, 100. 14 BÁRTH 1987. 510