Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban
A fegyverek elégtelen száma miatt ezért a tárgyalt időszakban a nemzetőrség arra kényszerült, hogy a meglévő fegyverzetet mozgassa a szolgálatot ellátók között, a századok egymásnak adogatták a meglévő fegyvereket.39 A nemzetőrség szolgálata A nemzetőrség közvetlenül megalakulása után közösen az ekkor még meglévő polgárőrséggel, átvette a városi rendőri és közbiztonsági feladatokat. A városi őrhelyek mellett már április hónapban ellátta a térparancsnokság kérésére a városban lévő katonai őrhelyeken is az őrszolgálatot, és ellátta az álladalmi épületek védelmét is. 40 A nemzetőrség nagyobb mértékű szolgálattételére június hónaptól került sor. A komáromi várban helyőrségi szolgálatot ellátó alakulatok létszáma már tavasszal is elégtelen volt a várszolgálat rendes ellátására, ezért került sor a városi őrhelyek átadására is áprilisban. 41 Június hónapban két zászlóaljat a délvidékre vezényeltek a várőrségből, a helyettük ideirányított 53- (Lipót) gyalog-ezred zászlóaljának legénysége és a város lakossága között gyorsan megromlott a kapcsolat. A horvát nemzetiségű katonák a magyar üggyel szemben ellenséges érzülettel viseltettek, s ezt nem is titkolták. „Az itten tanyázó Főherceg Leopold féle sor ezredbeli katonaság által nemzetiségünk s kormányunk ellen botránkoztató kifakadások történnek, s városunk rend és béke szerető lakosai minden féle bosszantások, s éjjeli lármák zajongások által ingereltetvén..."- panaszolja a város. Ezért a június 26án az ezred eltávolítását kérte a hadügyminisztériumtól, felajánlva azt, hogy a felváltásra küldött alakulat megérkezéséig a nemzetőrség kész a szükséges váron kívüli szolgálatokat ellátni. 42 A felajánlás találkozott a hadügyminiszter szándékával, aki 30-i levelében értesítette a várost, hogy a Lipót gyalogezred elvezénylésére a szükséges intézkedések megtörténtek, egyúttal elrendelte: „hogy ezen ezred a várost mielébb elhagyhassa a nemzetőrség jelentse magát a várparancsnokságnál hogy őri szolgálatot megtenni helyette kész.". 43 A nemzetőrségnek ez a várszolgálata valószínűleg július 26.-ig tartott, mikor is Győrből megérkezett az 5. honvéd zászlóalj, mely átvette a várszolgálatot. A honvéd zászlóalj megérkezésével egy időben elvezényelték a várból a Sándor gyalogezred századát is emiatt az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke a városi nemzetőrséget újra várszolgálatra ÁJLK Közgy. jkv. július 31. 148. sz. SZINYEI 1887, 9.; ÁJLK Tan. jkv. április 26. 872. sz., április 28. 856. sz. A helyőrség alakulatai 1848 áprilisában: 62. (Turszky) gyalog ezred 1. zászlóalja, 32. (Ferdinánd d Este) gyalogezred 3. Zászlóalja,. 19- (Schwarzenberg) gyalog ezred 3. Zászlóalja, 33-(Gyulai) ezred fő toborzó hely, S.(Bervaldo) tüzérezred 1 százada, utász különítmény és a helyőrség tüzérség. Közli: URBÁN 1963. ÁJLK Tan. jkv. június 26. 1255. sz. ÁJLK Tan.ir. 1/53.; Tan. jkv, július 3. 1287. sz. 463