Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban

A fegyverek elégtelen száma miatt ezért a tárgyalt időszakban a nemzetőrség arra kényszerült, hogy a meglévő fegyverzetet mozgassa a szolgálatot ellátók kö­zött, a századok egymásnak adogatták a meglévő fegyvereket.39 A nemzetőrség szolgálata A nemzetőrség közvetlenül megalakulása után közösen az ekkor még meglévő polgárőrséggel, átvette a városi rendőri és közbiztonsági feladatokat. A városi őr­helyek mellett már április hónapban ellátta a térparancsnokság kérésére a város­ban lévő katonai őrhelyeken is az őrszolgálatot, és ellátta az álladalmi épületek vé­delmét is. 40 A nemzetőrség nagyobb mértékű szolgálattételére június hónaptól ke­rült sor. A komáromi várban helyőrségi szolgálatot ellátó alakulatok létszáma már tavasszal is elégtelen volt a várszolgálat rendes ellátására, ezért került sor a városi őrhelyek átadására is áprilisban. 41 Június hónapban két zászlóaljat a délvidékre ve­zényeltek a várőrségből, a helyettük ideirányított 53- (Lipót) gyalog-ezred zászló­aljának legénysége és a város lakossága között gyorsan megromlott a kapcsolat. A horvát nemzetiségű katonák a magyar üggyel szemben ellenséges érzülettel visel­tettek, s ezt nem is titkolták. „Az itten tanyázó Főherceg Leopold féle sor ezredbe­li katonaság által nemzetiségünk s kormányunk ellen botránkoztató kifakadások történnek, s városunk rend és béke szerető lakosai minden féle bosszantások, s éj­jeli lármák zajongások által ingereltetvén..."- panaszolja a város. Ezért a június 26­án az ezred eltávolítását kérte a hadügyminisztériumtól, felajánlva azt, hogy a fel­váltásra küldött alakulat megérkezéséig a nemzetőrség kész a szükséges váron kí­vüli szolgálatokat ellátni. 42 A felajánlás találkozott a hadügyminiszter szándékával, aki 30-i levelében értesítette a várost, hogy a Lipót gyalogezred elvezénylésére a szükséges intézkedések megtörténtek, egyúttal elrendelte: „hogy ezen ezred a vá­rost mielébb elhagyhassa a nemzetőrség jelentse magát a várparancsnokságnál hogy őri szolgálatot megtenni helyette kész.". 43 A nemzetőrségnek ez a várszolgá­lata valószínűleg július 26.-ig tartott, mikor is Győrből megérkezett az 5. honvéd zászlóalj, mely átvette a várszolgálatot. A honvéd zászlóalj megérkezésével egy időben elvezényelték a várból a Sándor gyalogezred századát is emiatt az Orszá­gos Nemzetőrségi Haditanács elnöke a városi nemzetőrséget újra várszolgálatra ÁJLK Közgy. jkv. július 31. 148. sz. SZINYEI 1887, 9.; ÁJLK Tan. jkv. április 26. 872. sz., április 28. 856. sz. A helyőrség alakulatai 1848 áprilisában: 62. (Turszky) gyalog ezred 1. zászlóalja, 32. (Ferdinánd d Este) gyalogezred 3. Zászlóalja,. 19- (Schwarzenberg) gyalog ezred 3. Zászlóalja, 33-(Gyulai) ezred fő toborzó hely, S.(Bervaldo) tüzérezred 1 százada, utász különítmény és a helyőrség tüzérség. Köz­li: URBÁN 1963. ÁJLK Tan. jkv. június 26. 1255. sz. ÁJLK Tan.ir. 1/53.; Tan. jkv, július 3. 1287. sz. 463

Next

/
Thumbnails
Contents