Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban

utasította. Az őrhelyek kijelölése végett, a tanács kereste meg a várkormányt egyúttal azok kitisztítatását is kérte „mivel köztudomásúlag az őrtanyák tisztátalanul tartatnak."

44 Július 31-én az 5. Honvédzászlóalj elvezénylése miatt már közvetlenül a várkormány kérte a nemzetőrök segítségét. A közgyűlés aznapi ülésén támogató döntést hozott és - talán az eddigi tapasztalatok alapján - szabályozta a nemzetőrök várbeli szolgálattételét. A szolgálatot igyekeztek önkéntes alapon megoldani, 40 pengő krajcár jutalomdíjat ígérve az „őrszolgálatokat bármikor tenni kész" nemzetőröknek. A szolgálatot nem teljesítőkkel szemben pedig büntető intézkedéseket hoztak: a szolgálatvégzés alól felmentést nem kapó nemzetőröknek helyettest kellet állítaniuk vagy 40 pengő krajcárt fizetniük. A szolgálati helyen meg nem jelenőket és helyettest sem állítókat pedig 1 forint 20 krajcárra bírságolták.

45 A tanács augusztus 7-i ülésén már a nemzetőrök által elfoglalt őrhelyekre szükséges gyertya és puskapor kiszolgáltatásáról döntött.

46 A 4. honvédzászlóalj augusztus 9-én érkezett Komáromba s pár napos szünethez juttatta a nemzetőröket. Rövidesen, augusztus 20-án ezt az alakulatot is a délvidékre vezényelték, ezzel együtt a miniszterelnök utasítja a város tanácsát, hogy nemzetőreivel - a várparancsnokság által igényelt mértékben - újabb 8-10 napra segítse a katonaságot a szolgálatellátásban. A tanácstestület döntése következtében Amtman Jenő polgármester és Csepy János őrnagy tárgyalt a várparancsnokkal a szükséges segítség mértékéről augusztus 20-án. Mivel időközben a - Batthyány hasonló rendeletének következtében Komáromba vezényelt esztergomi nemzetőrök átvették a várbeli űrállomásokat, ezért a városi nemzetőrségnek a váron kívüli és a nádorvonalon található őrhelyeket jelölték ki. Az újabb szolgálat ellátásával kapcsolatban a tanácstestület további áldozatvállalásra is kész volt: „és nem tekintve, hogy jelenleg és naponta 90 s több egyén ál őrt, s hogy a nemzeti őrség egy harmada rendesen elfoglalva van szükség esetére őröket még nagyobb számban és a legnagyobb készséggel fog kiállítani."

47 Ezen készségét rögtön másnap, augusztus 21-én bizonyíthatta a város, mert a várparancsnok egy század komáromi nemzetőrt kért a vár őrzéséhez is.

48 A vár őrzése mellett, a nemzetőrök kimozdítására is utasítás érkezett augusztusban. A törvény szerint a nemzetőrség csak rendkívüli esetben volt köteles „tulajdon községének" határain kívül szolgálatot tenni. A délvidéki szerb felkeléssel szemben a kormány júniusban mozgósította az alföldi megyék nagy részének nemzetőrségét. A rövid időre kimozdított és nem megfelelően felszerelt „rendes" nemzetőr alakulatok korlátozott harctéri alkalmazhatósága, már júliusban azt a ÁJLK Tan. ir. 1/66.; Tan jkv. július 28. 1536. sz. ÁJLK Közgy. jkv. július 31. 151. sz. ÁJLK Tan. jkv. augusztus 7. 1609. sz. ÁJLK Tan.ir. 1848. T/11.; Tan. jkv. augusztus 20. 1715. sz.; MOL H. 92. 2895. ÁJLK Augusztus 21. 1723. sz. 464