Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez

megválasztása után az egyesület leltára is szerepel a jegyzőkönyvben. „A Leltár 2 darab jegyzőkönyv, két darab pad, egy darab belégző, hat szál gyertya tartóval, egy darab láda a gyertyáknak, egy darab társulati láda, egy darab persej, ódarab pohár, Számadás szerint maradt 2 kr 80 fii. Pénztárkezelési könyv egy darab. " Utólag 1915-ben a leltárhoz kiegészítést írt Mészáros Endre társulati elnök: „A leltárhoz tartozik még az 1914 évben beszerzett Hat darab lápa(f) Hatvan korona értékben. "

í22 Körmendi Géza könyvében közöl egy leltárt 1901-ből. A két lista összevetése után megállapíthatjuk, hogy a társulati okmányok száma jelentősen lecsökkent.

123 Az 1901-es leltárban még szereplő „szemmih állova és halott leszálitokötél" azért hiányzik a későbbi összeírásból mert azokat a tagok között elárverezték 1909-ben. A fazekas osztály következő üléséről készült jegyzőkönyvet már 1913-ban keltezték. A korábbi felszereléshez tartozó gyertyatartók renoválásáról döntött a közgyűlés. Mivel erre a feladatra bádogost kerestek, valószínű, hogy a tatai ács temetkezési egylet múzeumban őrzött felszereléséhez hasonló fém gyertyatartókről volt szó. Az árajánlatból az is kiderül, hogy „3 szinű üveggel és új megfogoval" lesz felszerelve a gyertyatartó.

124 Az új tartók készíttetésének költségét az anyagilag meggyengült társulat nem képes fedezni. Az özvegyek felajánlása és a régi tartók eladása mellett a tagok kénytelenek maguk is felajánlani pénzt a tartozás rendezésére. Szankcióként megszabják, hogy aki nem ad a közös költségbe a tagság „a Temetésén részt nem vesz sem gyertyákkal sem anélkül". Mint ez az iratokból kitűnik, a lecsökkent létszámú és erejű szervezet megpróbálta a hagyományos funkciót betölteni, de ez egyre kevésbé sikerült. A gyertyák beszerzésének végleges rendezéséről a tatai fazekasok 1914. június 28-án döntöttek.

125 Az ezen a napon Szarajevóban történtek világtörténelmi jelentőséget nyertek. Az első világháború eseményei döntő hatással voltak nem csupán a tatai iparosok hanem milliók sorsára. A jegyzőkönyvbe utólag - mintegy igazolásul - bejegyzettek szerint: „1914től 1918ig üllés nem volt a világ háború miatt, mert a szaktársak kevés kivétellel mind bevonultak katonának. "

12(

> A következő bejegyzés dátuma 1918. szeptember 15., ekkor a résztvevő tagok száma már csak 8 fő volt. A háborús helyzet ellenére a közeli békés munka reményében üléseznek a tatai fazekasok. 1920 júniusában pedig a jegyzőkönyvben megörökítették háborúban elesett tagtársaikat. „Czúh Kovács János, Kiss Mihály, Csanki Dániel szaktársak akik a nagy világ háborúnak áldozatul estek legnagyobb részvétét fejezi ki a szakosztály. "

127 122 Ipartársulati jegyzőkönyve KDM. NA. 45. 123 KÖRMENDI 1988, 13. 'ipartársulati jegyzőkönyv KDM. NA. 47. Egyébként az oly sok költséggel beszerzett új lámpák egy tűzvészben 1925-ben elégtek és pótlásukért újra megkezdődött a szakosztály gyűjtése. Az egyesület gyengeségét mutatja, hogy rendre elhalasztják a lámpák beszerzését. Ipartársulati jegyzőkönyv KDM. NA.591

1partársulati jegyzőkönyv KDM. NA 50. Ipartársulati jegyzőkönyv KDM. NA 52. 374