Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

edények kultúrája korai szakaszának meghatározott időszakát. Sajnos a viszonylag nagy lelőhely szám ellenére ezek a lelőhelyek is nagyrészt csak részlet- vagy nem hiteles feltárások eredményeiképpen ismertek. A mészbetétes edények kultúrája észak-dunántúli anyagából Bóna István, szintén elsősorban a kerámia tipológiai jegyei alapján választotta le az esztergomi alcsoportot, s a Királyszentistváni temető kapcsán a kultúra belső kronológiáját is igyekezett kidolgozni.33 Ennek eredményeként a kutatás a kultúra „klasszikus" fázisába azt az emlékanyagot sorolta, ahol a Bóna által kidolgozott kerámiatípusok jelennek meg, s ahol a Magyarádi kultúrának csak kisebb hatásával lehet számolnia Az esztergomi alcsoport lelőhelyei közé Bandi Gábor 32 lelőhelyet sorolt, amik közül 15 lh. bizonytalan jellegű, 15 temető, 2 kincslelet és 2 telep. Az MRT 5. kötete már 13 telepet, 2 barlangi lelőhelyet, 11 temetőt és 14 bizonytalan jellegű tartalmaz, amikhez az újabb leletmentéseknek köszönhetően egy újabb telep és 6 temető csatlakozik. A volt Komáromi és Tatai járás területéről a jelenleg számba vett l6l lelőhely közül 76 lelőhelyen került elő a korábbiakban körvonalazott leletanyag (25 telep, 45 temető, 3 kincslelet és 6 bizonytalan jellegű lelet), de a korábbi „csoportokhoz" hasonlóan itt is csak - a legjobb esetben - részlet feltárások, leletmentések eredményeként. A művelődés késői szakaszába tartozó leletegyütteseket a Magyarádi kultúra nagyobb arányú részvétele, az edények szegényesebb díszítése, illetve meghatározott díszítőmotívumok és kerámiaformák megjelenése alapján különítették el.35 Komárom-Esztergom megye területéről 11 (4 telep és 8 temető), s két bizonytalan jellegű lelőhely tartozik ehhez a horizonthoz. BÓNA 1975, 210-211. és 204-205pl. VADÁSZ 1986, 27. VÉKONY-VADÁSZ 1979, 65.; TORMA 1976, 25-47.; KISS 1997, 39-49.; KOVÁCS 1994, 119-128. stb. A lelőhely rövid ismertetésére 1994-ben a Régészeti Társulati ülésen, s 1996-ban a pápai konferencián került sor. Teljes feldolgozása folyamatban, megjelenése 2000-ben várható. 30