Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

TATABÁNYA-BÁNHIDA, DINNYEFÖLDEK (ELŐZETES JELENTÉS) A mészbetétes edények kultúrájának újabban, Tatabánya-Bánhida, Dinnyeföldek lelőhelyen feltárt temetőjét szeretném a következőkben röviden bemutatni.36 A lelőhely feltárását megelőzően Homola István gyűjtött összeállítható edénytöredékeket és emberi hamvakat a területen.

37 Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt veszélyeztetett terület feltárása érdekében pályázatot nyújtottunk be Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatához, akik biztosították a munka anyagi fedezetét. A leletmentést 1992-ben kezdtük meg, 1993-ban sikerült újabb területet feltárni, majd 1995-ben a keréktárcsa-gyár telepítéséhez kapcsolódó beruházásokat megelőző leletmentések során fejeztük be. A lelőhely Tatabánya-Bánhidán, a Szent-György patak bal partján egy laposabb dombháton fekszik. (2. térkép) A három ásatási idényben összesen mintegy 1330 m

2-nyi területet kutattunk át, s a korai mészbetétes temető 35 sírját, illetve a halomsíros kultúra teleprészletét tártuk fel. A temetőn kívül minden irányban mintegy 25-30 m-es szélességben végigkutattuk a területet, de újabb sírok nem kerültek elő. A sírokat már eredetileg sem ásták mélyre, ezért egy részük a terület eróziója ill. az intenzív mezőgazdasági művelés miatt erősen sérült vagy elpusztult (10 sír). A temetkezési szokásokról a következő mondható el. Az átlagos sírmélység 45 - 50 cm között mozog (kivételt képez a 10, 18 és a 28 sír). A beásás kezdetét a korábban említettek miatt nehéz megállapítani. Az átlagos mélység 20 cm körüli, de előkerült olyan sír is, melynek urnája már 5 cm-re jelentkezett a mai felszíntől. Az említett eltérés nem kizárólag a talajeróziónak köszönhető. Az urnás, kőpakolásos vagy kőkörös sírok sírgödrét ásták mélyebbre, a szórthamvas rftusúak kerültek elő a felszín közelében. Az É-D irányú sorokban elhelyezkedő sírok 5 sír kivételével (10., 24., 30., 31. és 32. sírok) az urnás-hamvasztásos temetkezési rítushoz tartoznak, ill. 4 sír esetében kettős rítus mutatható ki. A sírok közül 11 triász kori mészkövekkel volt körülrakva (7, 8, 9, 10, 15, 16, 26, 27, 28, 33, és 35 sír), amit minden bizonnyal a közeli kőhegyről hoztak. Gyakran a sírokba is bekerültek kisebb-nagyobb kődarabok, a 35., szintén kővel körülvett sír esetében pedig mészkövet használtak az urna lezárására is. Hasonló kőpakolásos sírok kerültek elő a mészbetétes edények korai szakaszához sorolható pl. Vértesszőlős-Likótelken (24.5. Lh.) és Tokodon (37.3. lh.: Tokod-XV. akna). A sírbeásások megközelítőleg kör- és ovális alakúak, viszonylag sűrűn helyezkednek el, átlagosan 25 m

2-en két sír. Homola István önzetlen segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 31