Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

Esztergom, Szentkirály-Duna dűlő, tározó tó lelőhelyen 39, a Tokodi csoport leletanyagát tartalmazó gödör került elő.

28 Ezeket egészítik ki a volt Komáromi és Tatai járás területén előkerült lelőhelyek. A Tokodi csoport önálló lelőhelyeinek száma ugyan 25-re emelkedett (20 telep, 4 temető, 1 ékszerlelet s egy szórvány), de a lelőhelyek többsége terepbejárás (15 lh.), telep- s temető részleges feltárása során, vagy közelebbi lelőhelymeghatározás nélkül került elő. Hasonló mondható el a mészbetétes edények kultúrájával (29 lh., 14 telep, 16 temető, 1 ékszerlelet s 4 szórvány), illetve a Magyarádi kultúrával közös (11 lh., 4 telep, 8 temető) lelőhelyekről is. így a Tokodi csoporthoz tartozó telepeket 39 (ebből erődített telep 4, barlangi lelőhely 2), temetőket 28, ékszerleletet 1, (szórvány 5) összesen 66 lelőhely képviseli (figyelembe véve a közös - telep és temető - lelőhelyeket is). Az egyik Neszmély-téglagyári sírból előkerült leletegyüttes (nyakperec, spirális kartekercsek, fecskefarok alakú csüngők, félgömb alakú pity kék és spirálcsövecskék) nyújt adatokat a kultúra fémművességéről. Hasonló összetételű, talán szintén sírból származó ékszerlelet (nyakperec töredékei, félgömbös pityke, fecskefarok alakú csüngők, egy spirális töredéke és két kardiumkagyló) került a múlt században Bánhidáról a Magyar Nemzeti Múzeumba.

29 Mivel egyik lelőhelyen sem történt teljes feltárás, sőt a leletanyag többsége szórványként, temető- vagy településrészlet leletmentése alkalmával illetve topográfiai munkának köszönhetően került elő, igen nehéz annak eldöntése, hogy a Tokod csoport önálló lelőhelyeivel számolhatunk-e. Az említett munkák alapján a dunántúli mészbetétes edények kultúrájának korai szakaszát azokat a lelőhelyek képviselik, ahol a Tokod csoport, a Dél-dunántúli mészbetétes edények kultúrája, illetve az Aunjetitzi kultúra korai szakaszának emlékanyaga is előkerül, illetve formai és díszítésbeli sajátosságaik továbbélése új elemekkel bővülve - (széles, lapos eszközzel kialakított mészbetétágy, a mészbetéttel díszített felület jelentős megnövekedése, vékony vonalakból kialakított rácsminta, vízszintesen körbefutó vonalkötegek) kimutatható.

30 Bandi Gábor megyénk területéről négy lelőhelyet sorolt ehhez a csoporthoz: Szőny-Sörház, Dunaalmás, Szomód és Agostyán között, Tata-Tóváros.

31 Az MRT 5. kötetének adatai alapján 10 telep, 1 barlangi lelőhely, 5 temető és 5 bizonytalan jellegű lelet tartozik a csoporthoz, melyeket a Nyergesújfalu-Viscosagyár területén feltárt 180 sírós temető egészít ki.

32 Jelen ismereteink szerint a volt tatai és komáromi járás területéről 29 lelőhely képviseli ezt az időszakot (14 telep, 16 temető, 1 kincslelet s 4 szórvány), így összesen 49 lelőhely reprezentálja a mészbetétes RégFüz 1991, 11-12. VADÁSZ-VÉKONY 1979, 62., III. t. 4. TORMA 1978, 23.1sd. 18. jegyzet. BANDI 1963a, 31. TORMA 1996, 43-52. 29