Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében
kával elkészített mészbetétágy is. A leletegyüttes kisapostagi kultúrához tartozó edényei formai és díszítésbeli sajátosságaik alapján az átmeneti fázisra datálhatóak. Az itt tárgyalt leletegyüttesek a Tokodi csoport és a mészbetétes edények kultúrája környezetében, annak emlékanyagával együtt kerültek elő. A dunántúli mészbetétes kerámia esztergomi csoportjának egyik etnikai összetevőjének tekintett Tokodi csoport leválasztását Bóna István nyomán 24 Bandi Gábor végezte el. 25 Eredetét a hatvani kultúra fokozatos K-Ny-i irányú mozgásával magyarázta, melynek során az Ipoly és a Duna partja közötti területen egy új csoportot alkotott, amire az északdunántúli és a dél-szlovákiai korabronzkori kultúrák jelentős hatást gyakoroltak. Mindezek hatására egy új régészeti egység alakult ki, melynek elnevezésére a Tokod csoportot javasolta. Elterjedése az Ipoly jobb partjától a Duna mindkét oldalán nyomon követhető. A kisapostagi kultúra szerepét a Tokodi csoport kialakulásában ma már elfogadja a kutatás. Szétválasztásukat az eltérő edényformák más díszftéstechnikája (a tekercselt pálcikás vagy arra emlékeztető díszítés a Tokodi csoport lelőhelyein is előfordul, de a minták többségét mélyen kimetszett, mészbetéttel kitöltött ornamentika adja) s a különböző települési formájuk indokolja (pl. NyergesújfaluTéglagyár 2 ^). A Tokodi csoport elterjedési centruma Komárom-Esztergom megye területére esik. Bandi Gábor 11 lelőhelyet sorolt fel, amiből 7 lelőhelyet önálló Tokodi lelőhelyként határozott meg (Tokod-Altáró, Tokod-Hegyeskő, NyergesújfaluTéglagyár, Esztergom és környéke, Dorog, Süttő-Hosszúvölgy, Neszmély-Várhegy), négy lelőhelyen pedig a Tokod csoport emlékanyag a mészbetétes edények vagy a magyarádi kultúra emlékanyagával közösen jelentkezik (Szomód vagy Agostyán, Dunaalmás, Szőny-Sörház, Tata-Tóváros). 27 Az előzőek közül két lelőhelyen (Tokod-Altáró, Süttő-Hosszúvölgy) a mészbetétes kultúrához köthető leletanyag is előkerült, a többi lelőhely pedig temető- (Tokod-Hegyeskő, 37.6. Ih.; NeszmélyVárhegy, 17/4. Ih., ahonnan a mészbetétes edények kultúrájához köthető tál is előkerült) vagy teleprészlet (Nyergesújfalu-Téglagyár, 32.7.Ih.), illetve közelebbi lelőhely meghatározás nélkül ismert (Esztergom és környéke, 27.18. Ih., Dorog, 26.6. Ih.). Az MRT 5. kötete már 15 telepet, 4 földvárat, 1 barlangi lelőhelyet és 2 temetőt (Dorog-Aranyhegyi szőlők, Tokod-Hegyeskő), illetve 5 bizonytalan lelőhelyet sorol ide, 1988-ban pedig Kövecses Varga Etelka feltárásának köszönhetően BÓNA i960, 61. BANDI 1963a, 23-34. BANDI 1963, 33-34.; VÉKONY-VADÁSZ 1979, 61. BANDI 1963a, 28-31. 28
