Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tóth Endre: Sirmiumi űrmérték Tarjánból

A mérőedényen a catholicus jelzőnek csak akkor lehetne megkülönböztető értelmet tulajdonítani, ha pontosabban lehetne keltezni. A jelzőt azért is rávéshették a feliratokra, ha ezzel nem az egyházi közösség különállását, elválasztását kívánták hangsúlyozni, hanem a szó eredeti értelmében a vallás egyetemességét fejezték ki. Viszont az orthodoxiától különálló egyházközség létezése Sirmiumban vagy a környékén az 5. század első évtizedeiben aktuális lehet

73 (Photeinos követői), ami kívánatossá tette annak hangsúlyozását, hogy az edény az egyetemes, azaz orthodox hitet való egyházközösség tulajdona. A hun korszaktól kezdve Sirmium helyzete egyházi tekintetben is lényegesen megváltozik. Pannónia Secunda és Sirmium is hun kézre került. Ezután - rövidebb időszakokat kivéve - a város alig volt a keleti császárság birtokában, és ezzel együtt de facto kevésbé tartozott a keleti egyházszervezethez. A pannóniai római uralom végén Sirmiumot és környékét a keleti császárság szállta meg, 427 körül. Ezt követően a császárság fennhatósága alatt állt, míg 441 körül a hunok el nem foglalták. A nedaoi csata után gót hatalmi övezetbe került, majd 473 körül a gepidák szállták meg, és gepida alkirály (Trafstila) székelt az antik város falai között. 504-ben Nagy Theoderik foglaltatta vissza Pannónia Sirmiensist, a "gótok egykori hazáját". 535/6-ban azonban ismét gepida kézre került a város, és 560 körül Kunimund gepida király a székhelyét Sirmíumba helyezte át. 567ben a langobardok legyőzték Kunimundot, és a Sirmiumot védő Usdibad átadta a várost Bonos bizánci hadvezérnek. Reptila trónörökös a gepida ariánus püspökkel, Thrasarikkal együtt Konstantinápolyba menekült. Ezután Sirmium ismét a keleti császárság birtokába jutott, ahonnan véglegesen 582-ben került ki, amikor Baján kagán elfoglalta.

74 Mindez idő alatt azonban a városban kereszténység püspökség létezett és nem egy püspökét név szerint ismerjük.

75 A keresztény egyházszervezet az avar foglalással szűnt meg végleg. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a mérőedényt az 5. század közepétől bármikor elkészíthették és hangsúlyozhatták a különállását a gepida és gót keresztény egyházzal szemben, másrészt a foglalások, menekülések miatt volt alkalom arra, hogy a súlyos bronzedény messze kerüljön Sirmiumtól. Főképpen pedig mind a gepidák, mind a gótok keresztények voltak. Amíg gepida királyi székhely volt, gepida püspöke is volt a városnak (vagy a királyi udvarnak). Akár a gót, akár a gepida megszállás idején hangsúlyozni lehetett a helyi, római lakosság nem ariánus, nem ecclesia legis GothorunP" egyházközségének és templomának a különállását. A lehetőségek között azonban mégsem foglalhatunk állást. Ezt 3 NAGY 1939.; ALFÖLDI 1938, 152-4. 4 A történeti eseményekhez: VÁCZY 1940.; SZÁSZ 1943.; BÓNA 1993. 5 POPOVIC 1975, 916 WOLFRAM 1979, 258. 221