Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Borhy László–Számadó Emese: Beszámoló a Brigetioban (Szőny–Vásártér és Molaj “A” lelőhelyen) 1998-ban végzett régészeti feltárások eredményeiről

zolnak ki, amelyek valószínűleg valamiféle gazdasági udvart vehettek körül. Erre utalnak a felületben megmutatkozó, váltakozva agyagos és átégett sóderes szintek, továbbá az agyaggödrök, amelyek talán a kerámiaégetéshez szükséges agyag helyi kitermelésére utalnak. Előkerült egy köralakú, kb. 2 m átmérőjű sárga illetve részben vörösre átégett agyagfelület is. A 10 cm vastagságú átégett agyagréteg alatt, amelynek bontását 1999-ben végeztük el, a fekete, agyagos réteg folytatódott. A komplexum jellegét tekintve talán valamilyen gazdasági udvarként értelmezhető, és amennyiben ez a megállapításunk a későbbi kutatások eredményeinek fényében helytállónak bizonyul, úgy - a pékséggel együtt - a város területén űzött iparostevékenységnek az első ilyen jellegű emlékeit sikerült feltárnunk. A KOMÁROM/SZŐNY-MOLAJ „A" ÚT LELŐHELYEN FELTÁRT RÓMAI SZARKOFÁGOK 1998. július 27-én, hétfőn a Vásártéri ásatás lezárásakor kaptuk a hivatalos bejelentést, miszerint a MOL Rt. Komáromi Finomítójának területén földmunkák során bolygatatlan római szarkofágokra bukkantak. A munkálatok irányítói, Várhidi Ilona építészeti főmunkatárs és Kecskeméti Zsolt műszaki ellenőr példásan jártak el: a hétvégén lelt sírokat betemettették, nehogy bárki kárt tegyen bennük, és gondoskodtak a terület biztosításáról. A MOL Rt. Komáromi Finomítójának területén az ún. „A" út alatt, távhővezeték fektetése során ugyanis a földmunkagép markolókanalának nyomvonalában egy kőládasír fedelének gerince (1. sz.), később pedig, a körülbontás során egy másik szarkofág került elő (2. sz.). Két héttel később, 1998. augusztus 11-én ugyanott, az előző kettőtől néhány méterre előkerült egy harmadik (3. sz.) szarkofág is. Az 1. és 2. sz. kőládasír 2 m mélyen helyezkedett el a mai járószint alatt, tömör sárga agyagba ágyazódva, míg a 3- sz szarkofág fedele az első kettő aljához képest mintegy 20 cm-rel mélyebben került elő. Sírépítményre utaló nyomokat, fal- vagy egyéb építészeti maradványokat nem találtunk. Mindhárom szarkofág mészkőből készült. Fedelüket 6-6 akrotérion díszíti. Egyik hosszanti oldaluk díszített: az 1. sz. szarkofág esetében a jellegzetes norico-pannoniai keretezőmotívumon belül - a szarkofágfedő oldalán elkezdett, és a keretezett mezőben a szarkofág oldalán folytatódó - 8 soros felirat olvasható. A 2. sz. szarkofág oldalát hasonló motívum díszíti, míg a 3- sz. kőládasír oldalát egyszerű, téglalapalakú, a hosszanti oldal szegélyeivel párhuzamosan futó keretmotívum. A 2. és 3. szarkofágon felirat nem került elő. 146