Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
T. Dobosi Viola: Ember és környezete
4. SZOCIÁLIS ALKALMAZKODÁS: AZ EMBERI KÖZÖSSÉG 4.1. Tartós megtelepülés: állandó telep A kultúrréteg régészeti terminus technicus alkalmazásának jól körülhatárolható elméleti és gyakorlati feltételei vannak, még ha az őskőkori lelőhelyeken az általánosan elvárható jelenségeknél kevesebbet sikerül is regisztrálni. Csányi Vilmos frissen megjelent gondolatébresztő és szórakoztató könyvében írja: „... Az is nagyon valószínű, hogy az erectinek már használtak valamiféle többé-kevésbé állandó telephelyet... s ennek fő bizonyítéka az emberspecifikus bolha. A főemlősökön nem él meg ez az élősködő, mert azok naponta új fészket építenek, s a bolha kifejlődéséhez a gazdaállat tartós helyben maradása kell." Az evolúció során tehát ki kellett alakulni az állandó telepnek meg a bolhának is, s ezt Csányi az erectineknek tulajdonítja „Valószínűleg a kölykök megnövekedett gondozási igénye is elősegítette a letelepedést és ez már az erectineknél megjelenhetett...". 21 Úgy tűnik, a gondolat megfogalmazásakor a legkézenfekvőbb segítséget nem vette igénybe a szerző: az előember-telepek ásatásainak hitelesen dokumentált eredményeit. Az előemberek (viszonylag) állandó telepeinek meglétét nem kell feltételes módban fogalmazni: megvannak. Például Vértesszőlősön: - a horizontálisan és/vagy vertikálisan zárt, körülhatárolt, eredeti lakófelszín - bolygatatlan, in situ állapotban - régészeti módszerekkel feltárva és részletesen dokumentálva. A lakófelszín a hazai paleolit ásatások általános gyakorlatához képest is szokatlanul gazdag: az ún. konyhahulladék (az elfogyasztott állatok apróra tört csontjai, különböző vázrészei) helyenként több mint 60 cm vastagon halmozódott fel. - az eszközök helybeni előállításának bizonyítékai: nyersanyagként begyűjtött kavicsok, megmunkálatlan nyersanyagdarabok, a kész eszközök és az eszközelőállításkor keletkezett hulladék - apróra tört állatcsontokból rakott tűzhelyek Egy függőleges fallal körülvett medencében minden aggályos feltételt kielégítő jelenségek. A lelőhelyen több, a bányászattal megbolygatott, összerázott, bolygatott rétegsorú gyűjtőpontot ismerünk, ami annak a bizonyítéka, hogy a vértesszőlősi alsópaleolit telep hosszú élettartamának bizonyos szakaszaiban több közösség lakott CSÁNYI 1999, 103. 13
