Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
T. Dobosi Viola: Ember és környezete
Tatán a nagyemlős faunában - vadászzsákmányban klasszikus példája tükröződik a több ökológiai niche találkozásában rejlő lehetőségek kiaknázásának: - az enyhe, nedves, forrás-közeli mikrokörnyezetet képviselik a pockok-egerek - a hideg, száraz sztyeppén, a mai Kisalföld keleti peremén volt vadászható mindenekelőtt a mamut, mint fő vadászzsákmány, a gyapjas orrszarvú, az Asynus, (korhatározó vad-szamár faj), ló, bölény. - a hegyvidék alacsonyabb lejtőinek mérsékelt vegyes (lombhullató-tűlevelű) erdei környezetéből került ide a gímszarvas, vaddisznó, - a Gerecse barlangjai jelentettek menedéket a speciális jégkori fajoknak, mint barlangi medve, barlangi hiéna, stb. A mamut elsősorban borjú-korában volt az ősemberek zsákmánya, többnyire 12 hónapostól két évesig vadászták. 17 Miután az eszközök mérete és a vadászat célja közötti közvetlen összefüggés kizárható, vermes/csapdás vadászatot is feltételezhetünk 18 vagy olyan, szerves anyagból készített fegyvereket, amelyek nem fosszilizálódtak. A mamut hangsúlyos szerepe a vadászzsákmányban egy olyan jelenségnek az illusztrálása, amely jelen ismereteink szerint először a neandervölgyi közösségek telepein mutatható ki: ez a vadászati specializálódás, 19 az alsópaleolit általános zsákmányolás (mindent, ami elérhető és hasznos) után. A hazai középsőpaleolit lelőhelyeken, Tatán a mamutborjúra, Érden a barlangi medvére, Subalyukban pedig, mint már hatvanöt éve az ásatok is felfigyeltek rá, kőszáli kecskére vadásztak elsősorban. Egy-egy állatfajt eleinte valószínűleg ökológiai okokból részesítettek előnyben, majd öngerjesztő spirális fejlődés után ez az állatfaj esetleg kizárólagos zsákmánynyá válhat (Érden a barlangi medve meghaladja a többi zsákmányállat összesített mennyiségét). Vértes László éppen a tatai mamutfog-lemez kapcsán véli úgy, hogy innen már csak egy lépés a vallási hiedelmek csíráinak megjelenése: a közösség életben maradását konkréten biztosító állatfaj (mamut) és az emberek közötti misztikus kapcsolat feltételezése. 20 Ennek a kapcsolatnak a tárgyiasulása, a csiszolt foglemez. Vértesszőlős és Tata faunájának összehasonlításakor az alsópaleolit lelőhely bizonyul gazdagabbnak, mintegy másfélszer annyi faj maradványai ismeretesek a telepről. Az ok nyilvánvalóan az intermindel rendkívül kedvező ökológiai adottságaiban keresendő. KRETZOI 1964, 117. GÁBORI-GÁBORI CSÁNK 1978, 184. GÁBORI-GÁBORI CSÁNK 1978, 184. VÉRTES 1965, 78. 12
