Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Antoni Judit: Ethnoarcheológiai kísérletek I. (Csiszolt kőeszközök készítése és használata)

"gyakorlati régészef'-nek nevezhetünk. A próba során az ásatási anyagban szereplő eszközökhöz anyagukban, méretükben, formájukban hasonló vagy azonos darabokat (típusonként a szükségnek megfelelő számú példányt) készítünk az eredeti eszközön látható nyomok, saját egyéni tehetségünk illetve a néprajzi párhuzamok alapján, majd az elkészült "próbadarabokat" különböző ideig tartó, egymástól eltérő munkafolyamatokban használjuk. Az eszközök és a velük végzett munkafolyamatok rekonstrukciója egy további kutatási lehetőséghez nyújt alapot: az ún. mikronyomvizsgálathoz, amely a tárgyak felületén található készítési és használati nyomok mikroszkopikus vizsgálatát jelenti.

6 A "próbadarabok" felhasználását dokumentáljuk, így pontosan követhető, hogy melyik eszköz felületén milyen munkafolyamat hagyta nyomát. Ennek alapján ezeket a példányokat összevetve az ásatásból előkerült eszközanyaggal, a nyomok milyenségéből következtethetünk az eredeti darabokkal végzett egykori munkára. Az eszközök használatának kérdése bonyolultabb, mint a készítésükkel kapcsolatos problémák, ezért körültekintőbben és mértéktartóbban kell megközelítenünk. A néprajzi anyag tárta fel a hazai régészeti eszközkészlet "fogyatékosságát", vagyis az eszközök szerves eredetű anyagokból készült alkotórészeinek (nyél, fogó) valamint az eszközökkel megmunkált szerves eredetű tárgyak hiányát. Ezt a tényezőt azoknak a külföldi ásatási leletegyütteseknek a vizsgálatával igyekeztünk kiküszöbölni, ahol ilyen eszközrészek és tárgyak fennmaradtak.

7 E cikkemben ezúttal a csiszolt kőeszközök előállítására irányuló első kísérleteinket írom le. A kísérletek leírása Kísérleteinkhez öt lelőhelyen gyűjtöttünk kőzetet: Dunaalmáson, a "Római út" melletti pleisztocén korú kavicsbányában amfibolitot, gneiszt, kvarcitot és bitumenes szürke mészkövet, Felsőcsatáron zöldpalát és szerpentinitet, a Velencei-hegységben diabázt, a Dunazug-hegységben amfibol-biotit-andezitet és Bernsteinben (Ausztria, Burgenland) szerpentint. A megmunkáláshoz szükséges ütőkövet, dörzsölő- és csiszolóköveket szintén e területekről szereztük be. A gyűjtés során csak olyan kőzeteket választottunk ki, amelyek megegyeznek a lengyeli kultúra eszközanyagában szereplő kőzetekkel.

8 6 Lásd pl.: SEMENOV 1964: a módszer részletes leírása. 7 Svájcban: pl. RAMSEYER 1987; STOTZER-SCHWEINGRUBER-SEBEK 1976, valamint WINIGER 1981. Franciaországban pl.: BOCQUET-HOUOT 1982. foglalkoztak a kérdéssel. 8 A kőzetek meghatározását és gyűjtését Almády Zoltán végezte. Csabdi-Télizöldes lengyeli kőeszközanyagának kőzettani elemzését lásd: ALMÁDY-ANTONI 1986. 59