Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985–86
keleti fal előtt véget ér. A keleti fal alján a diadalív mellett, illetve annak északi oldalán a hajó és a szentély téglapadlójának szintjében téglasor található. A szentély padlója egy lépcsőfokkal magasabb a hajóénál. A szegélykövek közül egyet a helyén találtunk a déli oldalon ( 2. rajz). A nyugati fal metszete hármas tagozódást mutat, amely az egész templom építési módjára jellemző. A falak felületeit egyik oldalukon elnagyoltan simára alakított nagyobb méretű kövek alkotják nagyrészt soros elrendezésben. Vízszintes közeiket vékonyra hasított kövekkel töltötték ki. A fal belső magját erős, meszes, kavicsos habarcsba rakott apróbb kövekből építették. Ezt a falat is falkötő gerendák erősítették több sorban. A fal felületén helyenként a túlfolyt és elkent habarcs látható. A hajóból részben fehér 13 , illetve vörös-fehér 14 festésű vakolatdarabok kerültek elő. Figyelemre méltó közöttük egy vörös-fehér festésű szegélyrész. 15 A déli és nyugati falon az építkezés maradványai - gerendalyukak - láthatók. A nyugati falon a délnyugati saroktól 1,80 m-re 1,70 m széles nyílás van, amelyben a templom főbejáratát sejtem, bár építészeti részlete nem maradt fenn. E feltételezést támasztja alá a falnyílás mellett a padlószint alá mélyedő törökkori beásásból származó vaszár is 16 (7. rajz). A nyugati fal közepén egy ahhoz hozzáépített másik falat találtunk (2. rajz). A nyugati fal tövében ennek a falnak a második kősóra a téglapadló szintje fölé emelkedett. A nyugati fal belső felületén esetleges visszabontott felmenő fal lenyomata nem látszott, így ez a fal minden valószínűség szerint a fakarzatot támasztó oszlopok egybefüggő alapozása lehetett. 17 A déli fal a délnyugati sarokban kb. 6 m magasan áll. Belső felületén két sorban gerendafészkek láthatók. A déli falban a nyugatihoz hasonlóan falkötőgerendák üregei húzódnak. A fal közepén a mellékoltár mellett egy keskenyebb falszakaszt bontottunk ki. A 0,60 m széles falsík előtt szárazon rakott fal alját találtuk. Itt ablaknyílás lehetett, ezt Várnai Dezső megfigyelése is alátámasztja. 18 Nagyobbrészt a hajó északnyugati negyedéből a téglapadló fe13 Ltsz.: EBM 88.7.173- - 4 db, a nyugati fal tövében a törökkori beásásból. 14 Ltsz.: EBM 88.7.155. - 3 db északnyugati negyed, a téglapadló feletti törmelékrétegből; EBM 88.7.174. - 3 db, a nyugati fal tövében a törökkori beásásból. 15 Ltsz.: EBM 88.7.179. - a téglapadló fölötti törmelékrétegből. 16 Ltsz.: EBM 88.7.172. - kulccsal mozgatható nyelvű, téglalap alakú kapuzár. A külső oldalán két rákovácsolt levél alakú kulcsvezető, a kulcslyuk alatt rozetta. 4 db kerekfejű szeggel rögzítették a kapuhoz. 17 A kolostor feltárásának megkezdésekor (1987) három - a hajó északi falához csatlakozó helyiséget tártunk fel, melyek közül a szélső nyugati a feltárt maradványok alapján a karzatra vezető lépcsőház volt. 18 OMF Tervtár 5058. sorszám: az alaprajzon a déli falon ezen a helyen a kápolna kettős ablakához hasonló jelzés szerepel. A később tárgyalandó 1975-ös rablóásatás során a tégla- és bordatöredékeken kfvül ablakosztó sudár töredékek is felszínre kerültek. (Ltsz.: EBM 75.35.22-23- az egyik orrtagos, az ablakszárnyak felerősítéséhez szükséges lyukakkal.) 497
