Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985–86

letti törmelékrétegból megolvadt ólomkeretes ablaküveg-töredékek kerültek elő.

19 A déli fal külső falsíkján a délkeleti saroktól a keskenyebb falszakasz délnyugati végéig a fal lényegesen nagyobb kövekből épült, mint másutt. A déli fal eltérő technikával készült falra épült rá, melynek részleteit az udvaron nyitott kutatóárokban illetve szelvényben bontottuk ki (2. rajz). A korábbi fal kiugró szakaszokkal tagolt felületű, a teteje a középkori udvarszinttől 0,50 m, a jelenlegi talajfelszíntől 1 m mélységben került elő. Nagyméretű kövekből rakott, a habarcsa fehérebb, meszesebb, mint a templomé. A habarcs a fal oldalát vastagon, összefüggő felületben fedte. A fal aljának mélysége a talajfelszíntől mérve 1,60 - 1,80 m. Mellette a fal teljes mélységében szórvány embercsontokat illetve bolygatott sírt bontottunk ki. A hajó délkeleti sarkában mellékoltár állt. Az északi szélén két szegélykövet is, a nyugatin már csak a kőből rakott oltárlépcsőt bonthattuk ki, melyet mészhabarcsréteg fedett. Az oltár alépítményét a szentély padlótégláihoz hasonló téglákból emelték, hét sora maradt meg viszonylagos épségben. A korábbi leírások illetve felmérések erről az oltárról nem tesznek említést. Ismert azonban a rendi hagyomány köréből egy adat, amely világi személyek által állíttatott oltárról szól a templomban.

20 S bár a kápolnában is állott oltár, ez az említés inkább erre az oltárra vonatkoztatható. 1975-ben a már erőteljesen pusztuló épületegyüttest újabb jelentős károsodás érte. Főként a templom területén rablóásatők garázdálkodtak. Bár a katonai személyek a múzeumi szervezet erélyes fellépése következtében elnyerték büntetésüket, az épület állagában okozott kár már nagyobbrészt helyrehozhatatlan. (Ott, ahol a sarkokban az alapozást is megbontották "kincskereső" szándékkal, falomlások keletkeztek, illetve a sírrablások következtében a hajó téglapadlója is jelentős károsodást szenvedett.) Az eltulajdonított leletek gyaníthatóan nagyobb hányada az esztergomi Balassa Bálint Múzeumba került.

21 A barbár rongálás után a múzeum régészei által a helyszínen gyűjtött leletek a múzeumban nyertek elhelyezést.

22 A hajóban a téglapadló fölötti törmelékréteget 1975-ben átlagosan 70-80 cm-ig bolygatták meg, főként a nyugati, északi és a keleti fal északi fele előtt.

23 Maga a téglapadló nagyobb összefüggő felületben a hajó közepén és az északi fal előtt maradt fenn sértetlenül. Tetején helyenként égés nyomát figyeltük meg. A négyzetes, ^ Ltsz.: EBM 88.7.131. - 4 db; 144. - 1 db; 147. - 1 db; 171. - 1 db - a nyugati fal tövében a törökkori beásásból. 20 "...1409-ben Csupor Pál - György fia - a bold. Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának...." KÜRCZ 1889, 115.; közli: HORVÁTII-H. KELEMEN-TORMA 1979, 299-, 24. jegyzet. 21 EBM Adattár 393/6., Irattár 254/1975. Ltsz.: EBM 76.74.1-113. 22 EBM Adattár 393/5., - Irattár 254/1975. Ltsz.: EBM 75.35.1-25. 23 EBM Adattár 393/10., - Irattár 254/1975. 498