Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Tóth Endre: A későantik ifjúarckép-medaillonok értelmezéséhez. (Későrómai ezüstkanál Bajnáról)

képezett korsója is sokszögletű. 39 Ahhoz pedig, hogy egy sokszögletű kereszt­metszetű korsó talpát is sokszögletűre, csillag alakúra készítsék, ahhoz még különösebb fantáziára sem volt szükség. A korsó felületét beborító hatszögletű hálóminta ötletét pedig a mester minden bizonnyal a mozaikművészetből köl­csönözte, ahol a sokszögletű szőnyegmustra számos változata fellelhető.' 10 E sokszögekben pedig nem egyszer hasonló, rokon vadászjelenetek láthatók orosz­lánokkal, vadállatokkal és idomárokkal. 41 A Seuso-korsó ornamentális felületdí­szítésének ötlete szintén megtalálható a mozaikművészetben. Az ötvös a mintát az ezüstalapon legmutatósabb, niello-technikával vitte fel. A díszítések M. M, Mangot a galliai és Rajna-vidéki 3. századi ezüsttálak umbójára emlékeztették. 42 Jogosan, ha a keltezésben ezt a megfigyelést nem is kamatoztatta. Ha még hozzátesszük, hogy a niello a Közép-Dunavidéken éppen a tetrarchia idején különösen szép emlékeket hagyott ránk, mint a durostorumi 43 , aquincumi 44 , sackraui 45 sírok ezüst övlemezei, a szalacskai 46 ezüstlelet hasonló tárgyai, akkor máris közelebb jutunk a Seuso-korsó keltezéséhez, amely a 4. század középső harmadánál aligha későbbi, és a Közép-dunavidéki gyártási helyhez is. A braunsfeldi pohár, a conçesti tál a 4. század második felében, illetve a század végén készült. Ugyancsak a század második felében, valószínűen a har­madik negyedében állították elő azokat a hagymafejes fibulákat, amelyeken számos ifjúképmás található. Ezek a fibulák mind egy szálig bronzlemezből készültek és E. Keller 5. típusába tartoznak. 47 E lemezből készült fibulák tipoló­giájáról a Folia Archaeologicában írok. 48 Mindazok a fibulák, amelyek niellóval gazdagon díszítettek, a közönséges (B 1) és a nagygömbös (B 2) csoportok típusaiba tartoznak. Ezek a darabok nem lehetnek korábbiak a 350-es éveknél (6-7. kép). A kronológiai összegzésből látható, hogy az ifjúképmások a tetrarchia végén jelennek meg, és nem a constantinusi hercegek számának megfelelően, hanem mindjárt nyolcan. Ezt követi a Constantinus-dinasztia alatt készült Seuso-korsó 39 DALTON 1901, 68., Nr. 307. 40 Vö. például: a valloni római villa (Avanches-tól nyugatra) hatszögletű mintájú mozaikját. Archäologie der Schweiz 13 (1990) 177­41 Az előző jegyzetben említett villában egy másik, ugyancsak hatszögletű mustrájú, állathecces mozaikot is találtak: REBETZ 1992, 3­42 MUNDELL MANGO 1990, 75. 43 VASILJEV-MITANOV 1974, 27­44 BURGER 1984, 65­45 GREMPLER 1888. Vö. FISCHER 1988, 176­46 SZENTMÁRTONI 4, 1910, 26­47 KELLER 1971, 41. 48 TÓTH 1992 375

Next

/
Thumbnails
Contents