Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Tóth Endre: A későantik ifjúarckép-medaillonok értelmezéséhez. (Későrómai ezüstkanál Bajnáról)
a kanáldíszítés és a vésett feliratok félreismerése, a 4. századi keresztény jelképek téves értelmezése volt. Ennek lényege abban summázható, hogy a Krisztus-monogram a tárgy liturgikus rendeltetését jelezné. J. Engemann azonban bebizonyította 9 , hogy ezeket a kanalakat a mindennapi életben, egyszerűen étkezésre használták. A kanalak liturgikus célú használatának fontos bizonyítékaként idézték a Sutton Hoo-i sír két kanalát, amelyek görög feliratát Saulusnak és Paulusnak olvasták 10 . Ebből pedig az eltemetett keresztény hitre térésére és megkeresztelésére következtettek. Holott, amint J. Engemann megállapította 11 egyszerű betűtévesztésről van szó: a görög felirat első betűje (pi) 90 fokkal elforgatva szigmának olvasható: így lett a Paulusból Saulus, és nem fordítva. A 4. századi használati tárgyakon, padlómozaikokon 12 előforduló Krisztusmonogramok jól bizonyítják a rövidítés - jelvény és jelkép - széleskörű alkalmazását, tehát nemcsak a vallásos keresztény tárgyakon, amint arra a későbbi és recens emlékek alapján gondolhatnánk, hanem a profán élet számos területén is. Ez a széleskörű felhasználás akkor érthető meg, ha nem tévesztjük szem elől a monogram keletkezését és felhasználását. A monogram Nagy Constantinus uralkodásának kezdetén keletkezett - e tekintetben lényegtelen a létrejöttéhez kapcsolódó hiedelmek vizsgálata - katonai győzelem alkalmával. Azaz eredetileg nem vallásos célra létesítették, hanem hadijelvényként használták; mintegy a constantinusi birodalom hivatalos jelvényeként indult pályafutása. Elég egy pillantást vetni a korabeli éremverésre, hogy világos legyen: A Krisztus-monogramos hadijelvény, a labarum a Spes publica jelképe lett; a közreményé, az állam és a nép új várakozásának kifejezése. Az állam jelképe, amint Constantinus (Kr. u. 327-ben) follisának hátlapképe mutatja 13 , a Krisztus-monogramos hadijelvény átszúrja, megsemmisíti az ellenséget jelképező kígyót. Ezen a kígyón azonban nem elsősorban a pogányságot kell értenünk, hanem a birodalom bármiféle ellenségét: az ezeken diadalmaskodó új császárságot jelképezi az éremhátlap. Tehát a monogram használata a mindennapi életben nem jelentett többet és mást a constantinusi évtizedekben, mint az uralkodó iránti lojalitás, hűség kifejezését. Alkalmazása ebben az időben nem tekinthető keresztény, vallási indíttatásúnak. Mivel a jelvényt jól lehetett Krisztus nevére vonatkoztatni - ez minden bizonnyal a tervezői számára a kezdettől fogva nyilvánvaló volt - keresztény körben is egyre inkább használták. Végül kiszorult a profán használat9 ENGEMANN 1972, 154-173. 10 BRUCE-MITFORD 1983, 125. 11 ENGEMANN 1972, 265. 12 Vö. a kérdéshez: BRANDENBURG 1968, 413 RIC 19. Lásd: Kent-Overbeck-Stylow 1973, Nr. 653365
