Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Irodalomtörténet - Pifkó Péter: A színházi élet kezdetei Esztergomban

és egy molnárlegény "ellentéte" miatt maradt el.

34 Forrásaink szerint a színészek 1829-ig a Fekete Sas Vendégfogadóban léptek fel. A Főpiacon nemcsak a szabad királyi város, de a környező mezővárosok lakói is könnyen megközelíthették. A vendégfogadót a város első évtizedeiben meg kellett osztani a német színészekkel, majd az 1860-ig teljesen kiszorult a városból. 1822-ben Nagy Károlyék még a német színészet miatt játszottak a Buda utcán, a kaszárnya épületében. A Fekete Sas Vendégfogadót a XVIII. század elején építették. Az U alakú épületnek 9 vendégszobája volt, s udvarában a kapubejárattól balra nyílt a nagyterem, ahol az előadásokat tartották. Az 1807-ből fennmaradt mértékarány nélküli alaprajz szerint a terem kb. 16 méter hosszú és 8 méter széles lehetett. Ehhez csatlakozott a 6 m széles és 6 m mély színpad, amelynek hátsó része öltözőül is szolgált.

35 A Magyar Király Vendégfogadó nagyterme az udvar végében nyílt. Hosszúsága 21,8 méter, szélessége 7,5 méter volt. Az 1926-os alaprajz valószínűleg a nagyterem eredeti méretét őrizte meg. Az alaprajzon nem ábrázolták a színpadot, így annak méreteire nem tudunk következtetni. Leosvashatjuk viszont, hogy a terem 5,4 méter magas volt. Méretei alapján 200 főnyi közönség látogathatta az előadásokat.

36 A színészek nem laktak mindig vendégfogadókban, de előfordult, hogy a társulatok vezető színészei ott foglaltak szobát. Frankenburg visszaemlékezései szerint 1829-ben Fülöp társulatának nagyobbik része, köztük Hivatal Anikó is a Magyar Király fogadóban lakott. Frankenburg Adolfnak egy tímármesternél jutott szállás, "kinek felesége életre-való víg menyecske volt, keresztül nézte az embert szép fekete szemeivel", Frankenburgnak mégis az volt benne a legemlékezetesebb, hogy "... kedvemért sok édes falatot rakott az asztalra."

37 Házigazdája valószínűleg Staudner Jakab tímármester volt, aki a Magyar Király közelében, a Buda utca 25-ös számú házban lakott. Baky Gábor színtársulata 1826-ban szintén a város polgárainál talált szállást, mint azt a kihallgatási jegyzőkönyvükből megtudhattuk. A színészek a játszóhely - a Fekete Sas - közelében igyekeztek szállást foglalni. Baky és felesége, valamint Szathmáry és Szaplontzay szállásadója MeltzerPál szűcs, fertálymester volt, aki a mai Petőfi utca 15. számú ház helyén lakott. A társulat többi tagja Nagy Márt on asztalosnál, a Hévíz utcában talált szállást, és Szabó István halásznál vett ki szobát a Buda utcában. Szállásadóik révén a kispolgári iparosrétegekkel kerültek kapcsolatba, mert a színészek szűkös anyagi viszonyainak az ő kiadó szobáik feleltek meg leginkább. A színtársulatok hosszabb időt töltve a városban, nemcsak a szállásadókkal kerültek kapcsolatba, hanem a város más lakóival is. Ehhez Bakyék tanúvallomási jegyzőkönyve szolgáltatja a legtöbb adatot. Szórakozásaikban - kártyázás, kuglizás, italozás - egy Szómba thy navû mészároslegény, Thuróczy 5. osztályos diák, és Beczei Farkas gimnazista vett részt. Módosabb polgárokkal csak az előadásokhoz szükséges kellékek kölcsönzésekor kerültek felületes kapcsolatba.

38 Frankenburg Adolf naplója bizonyítja, hogy a színtársulatok kapcsolataiban fontos szerepet játszottak a színésznők körül legyeskedő udvarlók is, akik az előadások szorgalmas látogatói voltak. Abday Sándor esküvője alkalmából Erdős János és egy helyi polgár, Hüótzky Albert tanúskodott. Hüótzky tanult ember, vagyonos polgár volt. Felesége Kutassy Károly főszolgabíró lánya, így a város legelőkelőbb köreihez tartozott. Hüótzky Tapsonyban született, 37