Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Restaurálás - Papp Kinga: Mohamedán szószék és korántartó restaurálása

Kémiai korrózió: A gyöngyház (kalcium-karbonát) anyaga a por hatására sok helyen bemattult a felületén. A felületen lévő por megkötötte a levegő kéndioxid tartalmát és az nedvesség hatására kénsavvá alakult, ami megmarta a gyöngyház felső, csillogó rétegét. Biológiai korrózió: Gombásodás nem károsította a gyöngyházat csak a ragasztóanyagot lazította meg alatta. Az Anubium punktátum helyenként kirepülőnyüást hagyott egyes darabokon. 3.1.3. Csont részek állaga Anyagmeghatározás: Marhacsontból készültek a csontberakások. Ezt úgy állapítottam meg, hogy nem volt a darabokon olyan erezet, ami az elefántcsontra jellemző és sárgább színű is volt a csont felülete, mint az elefántcsontté általában. Elefántcsontra az jellemző, hogy az agyar hosszirányú tengelyére merőleges keresztmetszetben rombusz minták láthatók. Fizikai korrózió: Piszkosak és porosak voltak a csont darabok sok helyen hiányos, törött és fellazult állapotban maradt a tárgyon. Kémiai korrózió: A csont felülete besárgult, ami a természetes öregedés jele és szürke felületű lett, amit a felület bevonó anyag változása eredményezett. Biológiai korrózió: Gombásodás nem károsította a tárgyat, csak fellazította a felületet, és az Anubius punktátum helyenként kikerülő nyílást hagyott hátra. 3.1.4. Teknőchéj részek állaga Anyagmeghatározás: Tengeri teknősbéka hátpáncéljából készítették, melynek alapanyaga tulajdonképpen szaru. Alája zölddel és arannyal színezett papírt raktak. Fizikai korrózió: Porosak voltak a teknőchéj részek, sok helyen hiányos, törött és f elpattogzott állapotban volt. Kémiai és biológiai korrózió: Nem károsította a teknőchéj részeket. 5.7.5. Bőr részek állaga Teljesen hiányzott a tárgyról, csak a rögzítési helyek látszottak. 215