Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

Húsvét keddje A húsvéti vesszőzés, korbácsolás ezen a vidéken sem ismeretlen. Tudnivaló, hogy magyar-szlovák érintkezési területen ismeretes - általában subrikálas - ez a szlovák eredetű, egészségvarázsló tevékenység. Bajóton a húsvéti korbácsnak kancsuka a neve, és vasárnap használják a legények. "Fűzfábúl vót fonva, ilyen hosszú micsoda. Alegényekfonták. Aztán a lányok, régen az vót a divat, hogy mentek a faluba, dalótak, össze vótak kapaszkoddal, sorba, e, aztán daloltak. Olyan rossz gyerekekmentek utánuk, rájuk vágtak. Olyan passzéntos vót a ruhánk, csípett, mint a fene/a kancsuka/! Alegények, az idősebbeknem ütöttek olyan nagyot, csak a rossz gyerekek." Héregen húsvét hétfőn suprikaztak a legények. Meglegyintették a lányokat a suprikaval, közben ezt mondogatták: "Küises, bóhás, tetves ne légy, Esztendőre még frissebb légy!" Unyon és Epölön, mint már szó volt róla, kedden került sor a subrikálásra. "Nyóc szál vesszőbül fonták, finom fűzfavesszőbűi. Megcsapkodták vele a lányokat, ahol érték őket! - Küises ne legyen, küises ne legyen! - mondták közben. Minden lány kötött szalagot a korbácsra, krepp-papír vagy selyemszallagot. A szaUagon annak a lánynak a neve, akitől kapták, az volt rajta, virágot is rajzoltakra. Azt megvendégőték a legényt /Uny/." Epölön viszont a lányok subrikáltak ezen a napon! "Hétfőn vót öntözés, kedden meg mink mentünk, lányok subrikáni. Szoktunk szedni vesszőket, és a mama megfonta nekünk, aztán mentünk és megvertük a fiúkat, akik meglocsoltak előző nap. Mi nem kaptunk semmit, csak siettünk, mert gyöttek utánunk/Epöl/." Bajóton a lányok viszonozták a legények locsolását - kedden /kb. a 30-as évekig/. "Kedden meg a lányok locsótak, de ők vizesebbek vótak, mint a legények. Gyüttek a gyárbó /a legények/, mink meg vártuk vizekkel, azt leöntöttük iket, mink azér nem kannával, csak olyan nagyobb bögrékkel." Gergely nap /márc.12.1 Gergely üyenkor még megrázhatja a szakállát - tartja a népi mondás, vagyis előfordulhat a márciusi hóesés. Szent József napja lmárc.19.1 Esztergom-Szentgyörgymezőn Szent Józsefkor hajtják ki először az állatokat. Azt tartották: "Szent József előtt a füvet, ha harapófogóval húzzák, akkor se gyün ki, Szent József után, ha pörővel verik, akkor is kigyün." A pásztorok, /kanászok, tehenesek/ már kora hajnalban trombitáltak, pattogtattak az ostorral, jelezték, hogyki lehet hajtani az állatokat. Agazdasszonyokleterítettékkötényüket 197