Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

a kapuba, azon keresztül kellett kihajtani az állatokat, hogy hazataláljanak. Az első kiha j táskor is hordtak a pásztorok mustárvesszőt. Agazdasszony kihúzott egyet a kötényével, és megveregette vele a kanász, a tehenes hátát, majd megkínálták őket borral, pálinkával, pénzt adtak nekik, hogy jobban gondjukat viseljék az állatoknak. Sándor-József-Benedekhez fűződik a legismertebb időjóslás: "zsákban hozzák a meleget." Szent György napja /ápr.24.1 Ehhez a naphoz köthető az állatok első kihajtása a legelőkre. Esztergom-Szentgyörgymezőn ez a nap ünnep, védőszentjük tiszteletére ekkor tartják a búcsút. Márk nap /ápr.25./ A búzaszentelés napja ez a római katolikusoknál. Mise után körmenet ment ki a pap vezetésével a legközelebbi búzavetéshez. Zászlókkal vonultak, énekelve: "Adj szép esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt." A papmegszentelte a vetést, ma jd mindenki, néhány szál búzával az imakönyvében, hazatért. Egy-két szál szentelt búzát az állatoknak is vetettek, hogy egészségesek legyenek tőle. Május/a /május ÍJ A májusfa-állítás azon kevés népszokások közé tartozik, melyet még ma is őriznek, gyakorolnak. Többnyire eladósorú lányok kaptak májusfát, olyanok, akiknek komoly udvarlójuk volt. Május első éjjelén a legények csoportokba szerveződve, egymást segítve állították fel a szép, díszes fát a lányos házak kapujában vagy az ablaknál. A tartófa akác szokott lenni, ennek tetejére pedig fűzfát rögzítettek, mert az május elsejére többnyire már kizöldült. Földíszítették a fát nagy csokor gyöngyvirággal, kreppszalagokkal, egy-két üveg bort is kötöttek rá. Mikor vágták a gödröt a fának csákánnyal, egy kis dalt is énekeltek a szentgyörgymezei legények: " Mért nincs minden lánynak kút az udvarába, Árnyékos diófa pitvar ajtajába, Kerek levele, édes gyökere, Mért nincs minden lánynak igaz hű szeretője." A májusfa lehetett fenyő, tölgy, agács, hárs, fűzfa, "bikf a", stb. Ha a lány elfogadta, szívesen vette a májusfát, kiment a legényekhez, megkínálta őket borral, és táncoltak egyet. Másutt úgy emlékeznek, hogy a májusf a felújításakor vendégelte meg a lányos ház a legényeket. "15-én felújították /a fát/, új zöld meg szalagok kerültek rá. Akkor volt áldomás. Május végén döntötték ki a májfát /Uny/." A kocsmák elé is állítottak egy-egy hatalmas fát. Este mindegyik kocsmai táncteremben bált tartottak. "Rossz májfára" is emlékeznek, ha nem is szívesen, néhányan. Akit a falu rossz lánynak titulált, bizony részesülhetett effajta ajándékban. "Állítottak neki májusfát, aztán bűiket, rossz fazekat, rossz bugyit raktak rá. Ez is májusf a volt, de üyen büis májusf a /Dömös/." 198