Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

fehér szalvétával letakarták, esetleg sonkát, vagy egy szál kolbászt is hozzátettek. Lerakták sorban a kosarakat a lépcsőre, az oltár elé, és az atya megáldotta. Ebédre a szentelt ételekből is fogyasztottak. Több helyen /Bajna, Epöl, Szentgyörgyme zóV élt az a szokás, hogy a szentelt tojást annyi részre osztották el, ahány családtag az asztalnál helyet foglalt. Mindenki evett egy darabkát, úgy vélték, ezzel összetartóbb lesz a család. A szentelt ételnek különleges ereje volt, óvott a betegségtől, egészségét megvédte az, aki fogyasztott belőle, ezért a szentelt étel maradékát nem dobták el, hanem az állatokkal etették meg. Vasárnap délután sok helyen megfestették a locsolóknak szánt tojásokat. "Vót, aki egyszerűen festette, vót, aki irkált rá, faggyúvá, neveket. Pirosba szoktuk festeni, úgy vettük a botba a festékeket, de vót más színbe is tojás, ződbe. A lányok az udvarlójuk nevit karcóták a tojásba, az öregebbek a keresztgyerekük nevit /Bajót/." Volt, aki már szombaton elkészítette a hímes tojásokat. "Már szombaton festettük. Hát vót olyan, börzsönykének hívják, piros meg minden féle színű /bolti festék/. Piroshajmával is szoktuk, mikor nem vót ez a börzsönyke. A piros hajmát megfőztük, a haját, azt mikor a tojás megfőtt, beleraktuk, hagytuk állnyi. Oszt rajzoltunk a tojásra virágokat, nevet, amikor megfestettük. Olyan nagyon éles kis késnek a hegyivel karcótuk. Virágot is adtunk a locsolónak. Jácint akkó már nyílt, szegfű, rózsa. Akinek már legíny udvarót, az a legíny rózsát kapott a lánytól. Kisfiúknak tojást meg pízt adtak. A legínyeknek virágot vagy cigerettát. Ezt a jácint virágot /Dömös/. " Azelőtt divat volt virágot tűzni a locsolók mellére. Némelyiknek akkora bokrétája volt, majd leszakadt a melle - mondják Esztergom-Szentgyörgymezőn. Húsvét hétfő A legfontosabb esemény természetesen a locsolkodas és az esti bál volt ezen a napon. Már hajnalban, korán reggel elkezdték a locsolkodást a legények, fiúgyerekek. "Reggel illendően bekopogtak, szabad-e megöntözni a kórót. A kisebbek verset mondtak: Elgyüttem a rozmaringszálat megöntözni, hogy el ne hervadjon! Délután, mikor a templomból gyüttünk vissza, akkor zsupsz, végig! Akkor már vödörrel öntöztek. A kerekes kútnál volt egy nagy kővályú, odahordták a lányokat, azt jól meglocsolgatták /Dömös/." A locsolkodas nagyban ment, nem mint most, üveggel, pici szagosvízzel, hanem kannával öntöztek - tartják legtöbben. A húszas-harmincas években divatba jött a kölni, akkor már elmaradt a kúti locsolkodas mondják Nagysápon. Hétfőn este nagy bált rendeztek minden faluban. A hosszú böjt után először lehetett táncolni a kocsmai táncteremben. 196