Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

Nagypéntek "Szokás volt néhány évtizeddel ezelőtt a nagypénteki mosakodás. Korán reggel lementek a lányok a folyóra mosakodni, hogy szépek, frissek legyenek. Lehetőleg fűzfa alá álltak, hogy olyan hosszúra nőjön a hajuk, mint a fűzfa ága. Mosdás után vizet merítettek a kantakorsóba, a vízfolyás ellenében merítve az edényt, s vittek belőle az otthoniaknak is mosakodni. Az egészet beszéd nélkül kellett elvégezni, mert ha szólt valaki, vagy az utcán köszönt a lány valakinek, már nem volt eredményes a mosdás /Lábatlan/." A bajóti elbeszélés megmagyarázza a nagypénteki folyóvíz csodás erejének az okát. "Nagyanyám már hajnalba elment a folyóra vízér, mert Jézust is ezen a napon folyón vezették át, és beleesett. Annak jeléül nagypénteken onnan hozott vizet, avval mosakodtunk meg, mer akkor nem fáj a szemünk. Nagypénteken nem beszéltek, ha így elmentek egymás mellett, mert magukba imádkoztak. Ez korán reggel volt, mikor mentek a keresztekhő imádkozni." Nagypénteken már nem volt illő dolgozni. "Jártuk a templomokat. A nagypénteki mise reggel nyolc órakor volt, meg este volt a szentségbetétel /Szentgyörgymező/." Ilyenkor a templom alkalmas helyén felállították Jézus jelképes sírját. Nagyszombat "Estefelé vót a föltámadás. Mise után szólaltak meg a harangok. Mise előtt égették a templom mellett a szentelt barkát, amivel hamvaztak hamvazószerdán. Akkor még nem vót ott a nép, csak a ministránsok /Ba jót/." Epölön vizet és tüzet szentelnek e napon: "Vizet is szentőnek, amivel keresztelnek, meg tüzet is, a füstölőbe. Kint, a templom mellett." Nagysápon a feltámadási körmenet és az etelszenteles hétfőn történt. "Húsvét hétfőn volt az is, mert itt nem volt plébánia, hanem Bajnáról gyütt a káplán. Húsvétkor előbb ott köllött neki végezni a szertartást, utána itt. Úgy hívtak akkor minket, hogy fíliások." A szombat esti feltámadási mise után a böjti tilalom érvényét vesztette. Húsvét vasárnap Az etelszenteles nagyjából egyformán zajlott le a katolikus falvakban, annyi különbséggel, hogy egy-egy ételnek, szentelmenynek nagyobb jelentőséget tulajdonítottak egyik-másik faluban /így tojásszentelésnek, hússzentelésnek is nevezték a szertartást/. Bajnan, Epölön erre az alkalomra kis cipókenyeret sütöttek, szép kenyérkosárba tették, 195