Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

Pilismarót "Magyar nagyközség a Duna jobb partján, 397 házzal, 1990 lakossal, akik közül 1311 rom. kath., 610 ref. és 56 izr. vallású. Kath. és ref. templomai a XVm. század végéről valók." Vegyes vallású községek esetében fontos megjegyeznünk, hogy a vallási ellentétek a párválasztásnál nagyobb gondot, viszályt okoztak, mint a vagyoni különbség. Reformátusnak a katolikussal még barátkoznia sem igen Ulett. "Katolikus-református házasság az nem tetszett a szülőknek. A katolikus pap is kiharangozta, kiprédikálta a szószéken. A katolikus egyház részéről meghalt az illető /aki reformátussal házasodott össze/" -Nagysáp. Avég-Fővég /Püismarót/ "Az egyiken a katolikusok laktak, a másikon a reformátusok és ez olyan különbség volt, mintha orosz meg angol együtt laktak vóna. /Az Esztergom felé eső rész volt a Fővég, a pataktól lefele az AvégJ Iskolába is külön jártunk. A református kevesebb vót, de azok vótak a jobbmódúak. És a református összetartóbb vót, mint a katolikus, talán azért, mer kisebbség vót.... A katolikus pap, Mészáros nevű, azt mondta a katolikus lányoknak, hogy a református fiúktól csak három lépés távolságra... Énnekem vót katolikus barátnőm, mer az a Fővégbe lakott. Jóba is vótunk mindig, de az is nagyon betartotta a vallását meg én is. De azért mentünk sétáni is eggyütt és én ementem vele a katolikus templomba, úgyhogy föltámadás, ha vót vagy éjféli misére, de ő nem gyütt el, hiába hívtuk őtet. Egyszer sikerűt rábeszéni, hogy vasárnap délután eljött velünk, de az nem mert se jobbra, se balra nézni, ugy szégyellette magát, hogyhát ő eljött velünk a református templomba."/Kövecses-Varga Etelka gyűjtése/ //. TAVASZI ÜNNEPKÖR Nagyböjt-nagyhét A nagyböjt időszaka a tavaszi ünnepek közeledtét is jelzi. "Nagyböjt az egyházi évben hamvazószerdától húsvét vasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére rendelt negyven napos időszak" - írja Bálint Sándor. A böjti szigor az évszázadok során mind enyhébb lett. Századunk első felére a katoliku sok jobbára a pénteket /különösen a nagypénteket/ böjtölték meg a hét napjai közül: ekkor nem ettek húsos-zsíros ételt. "Böjt vót aztán a nagypíntek, nagyszombat is. Csak akkor ettünk húst, amikor a föltámadás megvót. Nagypínteken még zsírosat se ehettünk" - mondják az idősebb szentgyörgymezeiek. A zsíros edényeket el is zárták. Nagypénteken a legnépszerűbb étel a ruszli volt /sóshering, ecetes vöröshagymával/. "A protestánsoknál is megvót a böjti nap, a nagypéntek. Jézus Krisztusnak a halálát hirdette. Akkor vót aszat cseresznyeleves, szilvaleves vagy mákostészta /Nagysáp/." 193