Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

Az 1766. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Nedeczky, Ujlaky, Lehóczky, Gyulai és a Hegyi családok voltak földesurai. Ekkor, földesurai révén, Komarom vármegyéhez tartozott. A helység 1876-ban Komárom vármegyéből Esztergom vármegyébe kebeleztetett át.*

12 Temploma a török hódoltság idején épült, ekkor a katolikusoké volt, később a reformátusoké lett. Nagysáp "Magyar nagyközség az Esztergomi járásban, 227 háza van, 1621 lakossal, akik között 1007 református, 572 róm. katholikus és 34 izr. van. Templomát a réginek romjain báró Sándor Mihály építtette. A XIX. sz. első felében a gróf Sándor család bírt itt földesúri joggal. Jelenlegi birtokosa herczeg Metternich- Sándor Paulina. Róm. kath. temploma 1890-ben épült újra; a reformátusoké 1777-ból való."

13 Tokod "Nagyközség az Esztergomi járásban, 367 házzal, 3084 lakossal, akik közül 2247 magyar, 455 német, 203 tót és 176 egyéb anyanyelvű. Túlnyomó részben róm. kath. vallásúak." Uny "Magyar kisközség a vármegye déli határán, 114 házzal s 540 róm. kath. és ref. vallású lakossal. Csak a szatmári békekötés után alakult önálló községgé. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Barinay László, Miskey Ferencz és Friebeisz Ferenc birtoka. Lakosainak legnagyobb része akkor még protestáns volt, akiktől a katolikusok néhány évvel az említett egyházlátogatás előtt foglalták vissza a Szent József tiszteletére emelt templomot. 1890-ben 131 róm. kath., 262 ref. és 6 ev. lakosa van. Két temploma közül a róm. kath. 1732-ben, a ref. 1794-ben épült." Esztergom környéke /volt Esztergomi járás/: Esztergom-Szentgyörgymező, Dömös, Pilismarót Esztergom-Szentgyörgymező 1893-ban Esztergom kormányi jóváhagyás mellett egyesül a hozzáépült Víziváros, SzentTamás és Szent-Györgymező községekkel. Szentgyörgymező különállósága ettől kezdve folyamatosan csökken, de viszonylagos zártságát, sajátos hagyományvilágát máig őrzi. Lakosainak száma a századfordulón kb. 3 ezer. Hagyományőrző, katolikus közösség. Dömös "Nagyközség a Duna partján. Házainak száma 271, lakosaié 1443, kik jobbára magyarok, ezek közül 1205 róm. kath. és 206 ref. vallású. Már a XI. sz-ban virágzó helység, sőt királyi székhely volt. Aközségben van egy Szent István királyról elnevezett róm. kath. templom, 1843-ban szenteltékfel, areformátusoknak is van templomuk." 192