Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben
AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI, ÜNNEPEI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE MAGYAR KÖZSÉGEIBEN - A TA VASZI ÜNNEPKÖRTisovszki Zsuzsanna (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) Előszó Komárom megye, ma már Komárom-Esztergom megye sok szempontból fehér foltnak számított a néprajztudomány és kutatói számára. Természetesen készültek egy-egy községről monografikus igényű munkák /Fél Edit Kocs községről, Kisbán Eszter Bajnáról írt kötete/, és számtalan kisebb-nagyobb tanulmány is napvilágot látott, némely község néprajzi jellegzetességeit bemutatandó. A népszokások területén maradva értékes adatok, leírások bősége tárul az elé, aki az amatőr néprajzi pályamunkák között tallóz. A honismereti, "Lakóhely-ismereti" pályázatokra a múzeumokhoz beérkezett falutörténetek a néprajzkutatóknak nagy segítséget nyújtanak egy-egy település jobb megismeréséhez, lehetőséget teremtve összehasonlító néprajzi vizsgálatok elvégzéséhez. Jelen tanulmányom megírásánál nagy hasznát vettem a nem néprajzos gyűjtők lelkes munkájának. /Az idevonatkozó pályamunkák felsorolását 1. a jegyzeteknél/. Történelmi áttekintés A népszokások első, összefoglaló jellegű leírása a vármegye monográfiáknak köszönhető. A Borovszky Samu szerkesztette Esztergom, valamint Komárom vármegye monográfiája /1907/ népismereti tudnivalókat is közöl, értékes információkat nyújt a községek történetének és néprajzi jellemzőinek bemutatásával. Az Esztergom vármegye c. fejezetet Móricz Zsigmond írta, aki a monográfia segédszerkesztője volt. A monográfiát megelőzően, a múlt században is fel-felbukkannak népszokás-leírások helyi újságokban /pl£sztergom és Vidéke, az 1880-as évektől/ és az írásművészetben otthonos papok, tanítók munkájának köszönhetően /Mayer István: " A regélő István bácsi Mulatva oktató családkönyv a nép számára./. A legtöbbet mégis a ma élő idős és középkorú embereknek, adatközlőinknek köszönhet jük, hiszen a velük folytatott hosszas beszélgetések segítettek bennünket abban, hogy kihalt vagy kihalófélben lévő néprajzi értékeinket megörökíthettük, megmenthettük a jövőnek, és mind több falu arculata vált markánsabbá azáltal, hogy megismerhettük történetét és az ott élőket. Komárom-Esztergom megye magyar községei igen változatos képet mutatnak történetük, rétegzettségük, birtokviszonyaik alapján és felekezeti szempontból is. A tanulmányban szereplő községekről Az alábbiakban a volt tatai, komáromi dorogi és esztergomi járásbeli magyar községek kalendáris szokásairól lesz szó. A községek múltjáról, vallási megoszlásáról sok mindent megtudunk az említett várme189
