Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Tisovszki-Zsuzsanna: Az esztendő jeles napjai, ünnepei Komárom-Esztergom megye magyar községeiben

gye monográfiákból - segítségükkel földrajzilag - történetileg is jobban tájékozódhatunk. Jelen leírásunknál csupán a legfontosabb adatokra szorítkozhatunk egy-egy község bemutatásánál. /Az adatok a század elejére vonatkoznak./ Tatai járás: Dad, Héreg, Neszmély Dad "Magyar nagyközség a Vértesek között. Van 196 háza és 1152 róm. kath. és református vallású lakosa, akik között azonban a reformátusok vannak nagyobb számban. Régi nemes község. Az Esterházyaknak volt itt nagyobb birtokuk. Két temploma közül a római katholikusoké 1748-ban, a reformátusoké 1735-ben épült."

1 Héreg "Magyar nagyközség, a Gerecse-hegy alatt fekszik. A török világban csaknem lakatlanná vált. 1690-ben újra települt. 1326-ban már az esztergomi érsekség falujaként szerepel. A községbeli két templom közül a róm. kath. 1737-ben, a református 1787-ben épült. A község házainak száma 209, lakosaié 1522. Vallásuk római kath. és református. A katholikusok vannak többen."

2 Neszméfy "Duna menti magyar nagyközség, 235 házzal, 1357 lakossal, kiknek kétharmada református, a többi római katholikus vallású. 1341 -es oklevél szerint egy része Komárom, másik része Esztergom vármegyéhez tartozott. A törökök Neszmélyt is elpusztították /1552/. Később újra települt." Katolikus és református temploma van. Komáromi járás: Ászár, Bana, Császár, Nagyigmánd Ászár "Kisbér szomszédságában fekvő magyar nagyközség, 295 házzal és 1524 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal, akik között a katolikusok túlsúlyban vannak. Három temploma közül a róm. kath. 1777-ben, a ref. 1792-ben, az ev. 1836-ban épült."

4 Bona "Győr vármegye határa mellett fekvő magyar nagyközség, 298 házzal és 3178 róm. kath., és ág. ev. vallású lakossal, akik között azonban a róm. katholikusok vannak túlsúlyban. Hajdan királyi várbirtok, várát már Anonymus említi." Róm. kath. és református temploma van. Császár "Magyar nagyközség a Vértes alján, 455 házzal és 2400 róm. kath., ref. és ág. ev. vallású lakossal, akik között a reformátusok túlsúlyban vannak. Az Esterházyak 1698 táján lettek az urai. 190