Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete

MOGYORÓSBÁNYA NÉPI ÉPÍTÉSZETE Kövecses-Varga Etelka (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) Egy a mai Komárom - Esztergom megyére kiterjedő monografikus gyűjtés részeként került sor Mogyorósbánya népi építészetének kutatására. A gyűjtést a Komárom Megyei TIT Néprajzi Szakosztálya indította el több néprajzi témakörben. Az építészet kutatását azért kezdtem éppen Mogyorósbányán, mert ez a falu leginkább megragadott szépségével, táji környezetével. A vizsgált terület egy nagyobbrészt szlovákokkal betelepített nemzetségi falu, amelynek elődje egy Árpád-kori, a török korban elpusztult magyar település volt. A faluban még néhány német eredetű család is él, de már nem beszélnek németül. A régi Esztergom vármegye déli részéről, ami a volt Dorogi járás területének felel meg, még nem készült építészeti tanulmány. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban őrzött Tóth János-hagyatékban találtunk olyan feljegyzéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy a kutató Mogyorósbányán, Nagysápon, Taton, Lábatlanon és Nyergesujf alun végzett - elsősorban a települések szerkezetére vonatkozó - megfigyeléseket.

1 Az OMF részéről 1967-ben történt Mogyorósbányán egy kisebb felmérés, amelynek eredménye rövid építészeti leírás, több fénykép és egy rajz volt.

2 Erdélyi Zoltán néprajzkutató és az Ybl Miklós Építőipari Főiskola hallgatói Esztergomban végeztek építészeti felméréseket az 1970-es évek elején.

3 Mogyorósbánya XTX-XX. századi építkezésének megfigyelése egyik alapja lehet majd a környező falvak összehasonlító vizsgálatának, és hozzájárulhat a magyarországi szlovák nemzetiség kultúrájának további megismeréséhez is. A kisközség a Gerecse északkeleti szélén helyezkedik el, Esztergomtól és Dorogtól mintegy 15 km távolságra délnyugati irányba. Szomszédai Nyergesújfalu, Tát, Nagysáp és Bajót községek. /I. ábra/ A falu a Muzslai-hegy és a bajóti Öreg-kő, valamint a Gyertyános és a mogyorósi Kő-hegy által alkotott völgyben húzódik, amelyben a "Sás-árok" vagy másként "Kenderesárok" nevű kis patak csordogál. /H. ábra/ Az 1887-es kataszteri térképen is látható, hogy korábbana"Fő-utca"/mai Felszabadulásutca/ishasonlópatakmederkétoldalára települt. Adatközlőim szerint a múlt század végén helyezték középre az utat, amikor az említett meder vizét az út két oldalán mélyített árkokba terelték, /ül. ábra/ A falu története A középkori Mogyorós faluról az első feljegyzés 1269-ből származik.

4

1332-ben "Monoreus" névalakkal szerepelt a pápai tizedlajstromban. Ekkor a veszprémi egyházmegyéhez tartozott, temploma és plébániája volt.

5 1360-ban Erzsébet királyné az óbudai Klarissza-apácáknakadományozta.

6

Ettőlkezdveegészenl782-igaklarisszák tulajdonában állt.

7 Az 1564-es királyi adólajstrom szerint a török korban Mogyorósbánya is elpusztult.

8 Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása is lakatlan, puszta helynek nevezi.

9 A mai templom eredete a XVII. század elejére nyúlik vissza, ami azt jelenti, hogy a falu ekkorra már újratelepült.

10 Az 1699-es dicában szereplő 13 jobbágynév között szlovák eredetű nevekkel is találkozunk.

11 Az 170l-es egyházi vizsgálatban csak tót lakosságról van szó.

12 149