Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete

Az Osváth-féle megyei monográfia szerint a falu a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elpusztult.

13 Bél Mátyás szerint a falu újkori benépesítése a XVIII. század elején német telepesekkel történt.

14 Manga János kutatásai szerint azonban Mogyorósbánya tót lakossága is 1710 és 1720 között telepedett le.

15 Az 1791 -92. évi dicális összeírásban a túlnyomórészt szlovák eredetű családnevek mellett német eredetű és magyar családnevek is szerepeltek.

16 1827-ben Helischer József a következőket írta a faluról: "Mogyorós kicsiny falu,... Hegyekkel körülvett mély völgyben fekszik. Területe nem nagyon alkalmas a földművelésre, de mégis van 264 hold másodosztályú és ugyanannyi harmadosztályú szántóföldje, 48 kaszás harmadosztályú rétje és 358 kapás, fehér bort termő, tehát elsőosztájú szőlője. Legelője harmadosztájú, a faizás a tűzifát illetően másodosztályú, az épületfát illetően pedig harmadosztályú. Katolikus szlovákok lakják, akik a bajóti plébániához tartoznak. Számuk 504, akik 92 házban és 104 családban élnek.... Végül meg kell említenünk, hogy fazekasföld is található itten, amelynek kiásásával és Esztergomba, meg máshova való szállításával pénzt szereznek a jobbágyok. Legújabban egy bécsi polgár kőszenet kezdett bányászni, amely új kereseti lehetőséget nyújt a szegény lakosoknak."

17 A Klarissza-rend eltörlésével a község a Vallás- és Tanulmányalap Csolnoki Uradalmának tulajdonába került.

18 A XTX. század közepén Brzorád Rezső, a falu bírája és legnagyobb birtokosa 19 kőbányát nyitott a falu külterületén, és 1862-ben kastélyt építtetett a falu szélén.

20 /1 .kép/ 1890-ben a község lélekszáma 694 volt.

21 A "Mogyorósbánya" nevet 1907-ben kapta.

22 Ekkor már háromféle bányakincset termeltek ki a faluban: barnaszenet, mésztufát és fazekasanyagot. A község lakossága 650 fő, melyből 423 szlovák, 120németés 104 magyar. A házak száma 1907-ben 128,

23

1938-ban 194 volt.

24 AH. világháború alatt, 1944-ben a Fő utca házainak egy része leégett. 1962-ben a házak száma 219,

25 1980-ban 256 volt. Ebből 1900 és 1919 között épült 8,1920 és 1944 között 40,1945 és 1959 között 95,1960 és 1969 között 49,1970 és 1979 között 50.1900 előtt épült 14 ház.

26 A falu lakosságának a nagyobbik része már a XX. század elején bányákban dolgozott. 1938-ban már csak egy 63 holdas, 2 középbirtokos, 46 kisbirtokos és 129 törpebirtokos volt a faluban.

27 A bányászok egy részének is volt 2-3 hold földje. 1938-ban nyílt a faluban egy "tanbánya", ahol azóta is a vájártanulók oktatása folyik. Ez azonban csak igen kevés helyi munkaerőt köt le. A munkaképes lakosság ma is elsősorban a környező bányákba /Tokod, Dorog/ és üzemekbe /Nyergesújfalu, Lábatlan/, kisebb részben pedig a táti tsz-be jár dolgozni. Ónálló gazdálkodó már nincs a faluban, de legtöbben rendelkeznek földdel, gyümölcsössel és szőlővel is.

28 A faluban ma már csak kevés "tősgyökeres" német család él, bár a kitelepítés nem érintette őket. Ők is a szlovák nyelvet használják, bár néhány német kifejezésre még emlékeznek. Az építészetben a szlovák és a német eredetű családok házai között nem találtam eltérést. A település szerkezete A község településföldrajzi szempontból a szalagtelkes falvak "sorfalu" típusába tartozik. Kialakulását a már említett két patak medre határozta meg, amelyek nyugati és déli irányból érkezve a templom és a községháza előtt elhelyezkedő térségen futottak össze. /TV.ábra/ 150