Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

Irodalom DONATH Ferenc: 25 év agrárfejlődés ipari környezetben: Komárom megye 1945-70. Tatabánya, 1970. DONATH Ferenc: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből 1945-48. Bp., Kossuth 1977. DONATH Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-47. Bp., Akad. K. 1969. DONATH Ferenc: Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. Bp., Kossuth K. 1965. DONATH Ferenc: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv. Vál. és szerk.: Ortutay András, Tatabánya, 1988. A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár iratai.: - Esztergomi Földigénylő Bizotság iratai, 1945. - Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal iratai, 1945. - Komárom-Esztergom Vármegye főispánja iratai, 1945. - Komárom-Esztergom Vármegyei Földbirtokrendező Tanács iratai, 1945. - Komárom - Esztergom Vármegyei közgyűlések iratai, 1945. PÖLÖSKEI Ferenc - TAKÁCS Ferenc: Dunántúli történetek. Bp.,Gondolat 1976. Szabad Esztergom c. újság 1945. évi számai SZAKÁCS Mihály: Az MKP szervezeti fejlődése Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-48. Bölcsészdoktori disszertáció 1976. SZAKÁCS Sándor: Földosztás és agrárfejlődés a magyar népi demokráciában 1945-48. Bp., Közgazd. és Jogi Kvk. 1964. Tata-Tóvárosi Híradó 1945. számai Die Geschichte der Bodenverteilung im Komitat Komárom - Esztergom I. Teil József Somorjai Über die Bodenreform im Jahre 1945 erschienen schon mehrere Studien, die sich aber im allgemeinen nur auf die Hauptzusammenhänge konzentrieren und sich mit den örtlichen Ereignissen nur am Rende beschäftigen. Auf das Komitat Komárom-Esztergom weisen sie nur selten, wenn ja nur je mit einer Vergleichstabelle hin. Der Verfasser dieser Studie versucht den Vorgang der Durchführung der Bodenreformsverordnung im Komitat Komárom-Esztergom aufzudecken. Wie erfahren unter anderem, daß die Bodenverteilung in diesem Komitat viel schwieriger begann, als in anderen Gebieten des Landes. Ein Grund dafür war die vom Landesüblichen abweichende Bodenstruktur und die sich vom Landesdurchschnitt unterscheidende bäuerliche Schichtung. Die Verwirklichung wurde daneben durch die sog. "Schwabenfrage" und die Folgen und Auswirkungen der Aus- und Ein- bzw. Umsiedlungen in großem Maße erschwert. 137