Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

V. A földosztás első szakaszának jellemzői 1945. július végéig Komárom-Esztergom vármegyében a földosztás végrehajtása összességében kevesebb gondot okozott, mint általában az ország más területein, mivel sok volt az igazi nagybirtok, az uradalmi község. Gróf Esterházy Ferencnek például a Tatai járásban 23646 kat JL, Esterházy Móricnak 22913 kat Ji. földje volt.

3l A vármegyében 15324 kath. földet koboztak el és 120465 kat.h.-at váltottak meg, vagyis őszesen 137863 kath-at vettek igénybe. A rendelet előírásaitól eltérve, azokat megsértve 529 kat.h-at sajátítottak ki, ezek 100 kat.h. alatti birtokok részét képezték. A juttatott föld átlaga Komárom-Esztergom vármegyében 5,6 kat.h., míg az országos átlag 5,1 kat Ji. volt. Földigényléssel 12817 fő jelentkezett, ebből 9918 fő igényét fogadták el jogosnak. Közülük az első lépcsőben 7232 fő kapott 36486 katJi. földet.

3

*'

8 Ebben a megyében a kisbirtok aránya lett a meghatározó. A kiosztott föld zömét gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok kapták. 5-100 kath. közötti birtokosok közül 510 fő részesült új földterületből, az okleveles gazdák közül pedig 11 fő. A mezőgazdasági iparosok és kisiparosok közül 382 fő kapott földet. A földigényléssel párhuzamosan folyt a házhelyek igénylése, ül. felosztása is. A községekben 8799, a városokban 1200, tehát összesen 9999 házhely került új tulajdonoshoz.

3

*^ Az egyház gyakorlatilag teljesen elvesztette birtokait. Esztergom főegyházmegyei ideiglenes kormányzója 1945 áprilisában semmisnek minősítette a rendeletet

32/c Az Országos Földbirtokrendező Tanács Veres Péter elnök aláírásával 1945. július 2-i határozatával szabályozta az egyházi birtokok szentesítésénekkérdését, ill. az egyházi földigénylés lehetőségeit, így országosam mintegy 20000 kat.h-at hagytak meg javadalmi célokra. Ez a megyében 438 kat.h-at tett ki.

33

1945. október 18-án Mindszenty József bíboros és hercegprímás követelte a földreform revízióját, mivel véleménye szerint az nélkülözött minden méltányosságot és megfontoltságot.

34 A helyi egyházi szervezetek is megpróbálták a méltánytalanságokat orvosolni. A süttői plébános az esztergomi érsekség tulajdonát képező 83 kat Ji. megváltásra került földet kérte vissza. Indoklásában azt említette meg, hogy a süttői plébánia fenntartása évi 20000 pengőbe kerül, amit csak ezen a földterületen lehet megtermelni - egy kat Ji-on átlag 120 kg búzaterméssel számoltak -. A Megyei Földbirtokrendező Tanács azzal az indoklással, hogy a plébánia birtokában megmaradt 46 kath. elég járandóság céljára, 1945. augusztus 8-i határozatában elutasította a kérelmet. A süttői plébános újabb fellebbezését az országos testület is elutasította.

35 A földosztás a megyében április 8-án Esztergomban kezdődött meg. Április 14-én Bajóton, Mogyorósbányán, Lábatlanon, Piszkén, Pilismaróton, Dömösön és Kesztölcön mértek ki földeket. A földosztás első szakasza július-augusztus végére fejeződött be.

36 Az 1945. szeptemberi statisztika szerint a megye összterületéből - ami 344437 kat.h-at tett ki - 40%-ot, vagyis 132803 kath-at osztottak ki. Az országos átlag ekkor 34,6% volt.

37 A földosztás végrehajtása sok területen ünnepélyes külsőségek között történt, melynek során többféle módszert alkalmaztak; sorsolás, nyíllövés, lakóhelyhez legközelebb eső terület. Máshol több tagban adták ki a birtokot, hogy mindenkinek jusson a rossz és jó minőségű földből egyaránt. Az is szempont volt, hogy az őszi veteményekből is jusson lehetőleg mindenkinek. A földosztás kiemelkedő eseményei voltak a birtoklevél átadások. Esztergomban május 12-én és 14 -én volt az első ünnepélyes átadás, ahol 97 tulajdonos vehette á t a dokumentumokat. A megyében április - május hónapban összesen 2997 birtoklevelet adtak át

38 A földosztás első szakaszában a nagybirtokot teljes egészében felszámolták. Országosan a földigénylő bizottságok tevékenységét nagyon sok kritika érte. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a rendkívül gyorsan végrehajtott földreform radikalizmusa sok128