Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

szór túllepte a rendelet kereteit. A legkevesebb panasz e téren Baja és Komárom-Esztergom vármegyében volt, ahol ilyen eset csak elvétve fordult elő. Környén Asztalos Jenő földbirtokossal történt jogtalanság. A Megyei Földbirtokrendező Tanács 156 kat.h-ból 100 katJi-at mentesített 1945. július 28-i határozatával, ennek ellenére a környei Földigénylő Bizottság augusztus 26-án a megyei döntést jogtalanul felülvizsgálva mind a 156 katü-at kiosztotta. Asztalos Jenő f ellebezésének az Országos Földbirtokrendezési Tanács helyt adott és visszahelyezte őt jogos tulajdonába.

39 Özvegy Ghiczy Jánosnéval is hasonlóképpen jártak el, panaszát szintén orvosolták. Környén más méltánytalanság is történt. Egy ciszterci tanár 6 kat.h-ját is elvették, azzal az indoklással, hogy nem élethivatása a földművelés. A Megyei Földbirtokrendező Tanács az ő panaszának is helyt adott.

40 Több panaszra adott okot az is, hogy a földosztó bizottságok nem tartalékoltak megfelelő mennyiségű földet a később hazatérő hadifoglyok számára. így járt Huber István is, aki orosz hadifogságban volt. Édesanyja a rendelet szerint bejelentette jogos igényét, de a táti Földigénylő Bizottság azzal utasította el, hogy: "... nem biztos, hogy hazajön". Amikor hazaérkezett, akkor ismét elutasították az igényét, azzal az indoklással, hogy: "német hangzású neve van". Húber István közben újra bevonult a hadseregbe és végül az Első Magyar Honvéd Gyaloghadosztály parancsnoka levelére kapta meg az igényelt földet.

41 Szabó Mihály táti lakos, mint háborús bűnöst tartóztatták le. Miután a felesége a falu négy lakosával igazoltatta, hogy férje semmüyen bűnt nem követett el, soha egyetlen pártnak sem volt a tagja szabadon bocsátották, mondván "tévedés történt". Az Országos Földbirtokrendező Tanács Kunszky Idát is visszahelyezte 8 kat.h-as birtokába.

42 Volt olyan fellebbezés is, amit visszautasítottak, pl. dr. Markos Olivér esetében, aki a Lakatos kormány kereskedelmi minisztere volt, a helyi elkobzást jóváhagyták.

42/b A földigénylő bizottságok munkáját az is nehezítette, hogy a legtöbb településen a hivatalos iratok, birtokívek, háztartási naplók, számadási okmányok eltűntek, vagy megsemmisültek.

42

/

0 Sokakat eleinte visszatartott az igényléstől a félelem, s amikor jelentkeztek, már nem volt mit kiosztani, hiszen a tartalék földek a visszatérő hadifoglyok és katonák igényeit sem tudták kielégíteni. Tovább bonyolította, súlyosbította a helyzetet a "sváb kérdés", ül. a betelepítettek ügye is. Paar Mihályné azért nem kapott földet, mert a tartalékot az érkező telepesek között felosztották, pedig ő is jogos igénylő volt.

43 Az érvényben lévő haszonbérletek ügye is gondot okozott, hiszen azok, akik a tavaszi munkát elvégezték, aratni is akartak. Hasonló problámát jelentett a megfelelő szakemberek hiányában a műszaki munkálatok elhúzódása is. Ezért az Országos Földbirtokrendezési Tanács 1945. augusztus 11-én elrendelte, hogy az 1945. szeptember 1-jéig juttatott vagy bérelt, de nem lezárt igényléseket ületően a tulajdonos ül. a bérlő művelje a földet, a termelést az 1946-os gazdasági évvégéig ők élvezzék, függetlenül attól, változik-e a tulajdonos vagy a műszaki munkálatok miatt a terület.

44 Komárom-Esztergom vármegyét érzékenyen érintette az, hogy a 33000/1945.F.M. rendelet 16. és 17. paragrafusa az igénylők sorából kizárta az ipari munkásokat, a bányászokat. Mivel a földigénylő általában több volt, mint a kiosztandó terület, már a rendelet megjelenése előtt is volt a megyében olyan megnyilvánulás, ami szerint a nem földművelőktől el kell venni a földet. Szentgyörgypusztai lakosok pl. azért feüebeztek a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, mert csak 8 kat.h. földet kaptak. Panaszos levelükben azt követelték, vegyék el a bánhidai és vértesszőlősi bányászoktól a juttatott földet, s máris több jut nekik. A megyei testület november 13-i határozatában 15 kat.h-ra egészítette ki a 129