Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.
közlekedés, az utak tönkrementek, a posta, a telefon, az üzemek áram nélkül maradtak, a gyárak nem termeltek, a malmok nem őröltek, - de nem is igen volt mit - az épületek súlyos károkat szenvedtek, az üzletek közül az áruhiány miatt csak kevés nyitott ki. Az élet csak lassan indult újra, az állapotok csak július-augusztus végére normalizálódtak. A megyei helyzetet az is súlyosbította, hogy az elcsatolt területek miatt felbomlott a megye gazdasági szerkezete, s az elcsatolt vidékekről az ottmaradt értékek később sem jutottak vissza Magyarországra. A kilátástalannak tűnő helyzeten némüeg javított a központi segélyezés. Az első élelmiszer szállítmányokat a bánhidai villamosművek, a MÁK Rt. tatabányai, f elsőgallai, tokodi munkásai, a salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi, tokodi telepének dolgozói kapták. A 87892 q búzát, az 1689 q rozsot és a 300 q tengerit a volt Gesztesi járás uradalmi birtokainak a raktáraiban találták. Központi segélyekből Esztergom, Komárom, Tata, Dorog, Lábatlan és több vidéki község lakossága 100752 q búzát, 49634 q rozsot, 90 q tengerit kapott. A helyzetet az is nehezítette, hogy a vármegyének is teljesítenie kellett volna az orosz hadsereg ellátására kirótt kvótát is, ami 1945. DL negyedévében Esztergomnak 4000 tonna, Komáromnak 6000 tonna f őzeléknövényt plusz 300 tonna húst jelentett. A megyei Közellátási Felügyelőség kérte is a teljesíthetetlen követelés mérséklését. 25 Sőt Gonda Béla miniszteri biztos beadványában az orosz főparancsnokságtól azt kérvényezte, hogy az elkobzott vetőmagot, állatokat, eszközöket adják vissza. A reagálás nem maradt el, a Földművelésügyi Minisztérium az orosz katonai parancsnokság által Budapesten átadott 12000 szarvasmarhából Komárom-Esztergom vármegyének 1000 db-ot juttatott, amit aztán az újgazdagok között osztottak szét. 2 ° A vármegyében a nehéz helyzetet Gonda Béla szerint az is súlyosbította, hogy "... az emberek többsége inkább politizál, szervezkedik, a kapálás, a gyomtalanítás pedig elmarad." 27 Létezett ennek ellentmondó vélemény is. Egy bokodi pártgyűlésen hangzott el az az észrevétel, hogy sajnos "... a parasztoknak előbbre való a föld művelése, mint a pártmunka." 28 ' a A mezőgasdasági munkák folyamatosságát a vármegyében jelentősen hátráltatta az a sajátos tény is, hogy a Potsdami Konferencián bejelentett várható kitelepítések miatt a zömében németajkú községek lakosságának jelentős része a bizonytalanság, ill. a kitelepítéstől való félelem miatt abbahagyta a földek művelését. Ezt a tényt támasztja alá az MKP Vármegyei Titkárságának 1945. augusztus 14-i levele, amelyben a főispánoknak azt javasolják, hogy aki a németajkú községekben nem végzi a mezőgazdasági munkát, azokat szigorúan szólítsák fel, s ha ez sem hoz eredményt az engedetleneket internálni kell. 28/b Az ellátási helyzet a nagyobb városokban volt a legrosszabb. Ezt igazolják a MÁK Rt. 1945. október 19-i levele, melyben tájékoztatják a kisbéri elöljáróságot, hogy az arra jogosultak megkaphatják az igényelt szenet, de cserében azt kérik, hogy a kocsik ne üresen jöjjenek Tatabányárára, hanem a felesleges mezőgazdasági termékeikből rakják meg a szekereket, azért átvételkor azonnal a hatósági áron készpénzzel fognak fizetni. 29 A tavaszi mezőgazdasági munkák és a mezőgazdasági termelés folyamatossága érdekében a 30000/1945. F.M. rendelet Termelési Bizottságok felállítását rendelte el. A megvalósítás során gondotokozott az.hogy kikből álljon ül. ezek a szervezetek milyen viszonyban legyeneka földosztó bizottságokkal. Komárom-Esztergom vármegye főispánjai 1945. május 25-i levelében előírta, hogy a bizottságokat egészítsék ki a Földigénylő Bizottságok tagjaival úgy, hogy ők legyenek többségben. 30 A bizottságok feladata volt a mezőgazdasági naptár elkészítése, a mezőgazdasági munkák koordinálása, megszervezése, a műveletlen területek termelésbe való bevonása, a vetőmagkészletek felosztása, a betakarítás és a cséplés megszervezése. 127
