Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)
Történelem - Payer Gábor: Egy 16. századi hugenotta hadvezér és terve a török európai kiűzésére
La Noue, mint a hugenotta hadvezetés „béke-megbízottja" 1572 májusáig tartózkodik a királyi udvarban, amikor is - sérelmezvén a „béke-ediktum" megszegését Genlis-sal 16 és Nassaui Lajossal 17 Németalföldre indul. Gaspard de Coligny ugyanis a békekötés eredményeit kihasználva - a hugenotta párt befolyásának növelése érdekében - aktívabb külpolitikára ösztönözte IX. Károlyt. Franciaország fő ellenségének a spanyol királyt tartotta, s úgy vélte, hogy - a németalföldi forradalom kibontakozásával - a spanyolokra Németalföldön kell döntő csapást mérni. Egyúttal pedig a francia határral szomszédos flandriai városokat is meg lehet szerezni. La Noue elfoglalja Valenciennes-t, majd Nassaui Lajos segítségére siet, akit Mons-nál Alba herceg fogott ostromgyűrűbe. Az itt folyó harcok hosszú időre lekötötték Albát (a várost csak 1572. szept. 19-én sikerült bevennie^, s így az északi tartományokban folyó felkelés akadálytalanabbul mehetett végbe. IX. Károly azonban a németalföldi forradalmi események láttán - a katolikusok nyomásának engedve - a párizsi Szent-Bertalan éji vérfürdővel (1572. aug. 23-24.), a hugenotta párttal szándékozván leszámolni, egyúttal a hugenották és gueux-k összefogását is meggátolta. La Noue az események folytán Franciaországba való visszatértét ugyancsak fontolóra vette. Október elején azonban IX. Károly - Longueville herceg útján - egy titkos diplomáciai küldetéssel kívánja megbízni. A királyi udvar számításba vette ugyanis, hogy - az ismét kirobbant, immár negyedik vallásháborúban (amelynek katolikus részről fő tétje - La Rochelle és Sancerre ostromán keresztül - a déli protestáns tartományok uniójának, a „hugenotta állam" létrejöttének meggátolása volt) - a Coligny leghívebb követőjének, egyúttal „loyalista" hugenottának tartott La Noue-t. La Rochelle-lel kapcsolatos terveinek megnyerje. A terv lényege - s La Noue titkos megbízatása - az volt, hogy tekintélye és személyes befolyása révén La Rochelle-t mielőbb az angol felmentéstől tartva - tárgyalásra bírja, s bizonyos engedmények ellenében Biront kormányzónak elfogadtassa. La Noue-nak e kényes diplomáciai vállalkozása - a háború természetéből következően - ha végezetül kudarcot vallott is, loyalitásán, s hugenotta meggyőződésén kevéssé ejtett csorbát. Feltehetően e kudarc volt az indítéka a jellemében ezidőtájt bekövetkező mélyreható változásnak is. Az addig lojális La Noue ugyanis - végleg kiábrándulván a királyi udvar taktikázó „békepolitikájából" - a protestánsok ügyének őszintén elkötelezett, rendíthetetlen hívévé válik. 22 E fenti indíttatásból találja meg természetszerűen az utat az Alencon herceg körül csoportosuló „Politikusok"-hoz is. Ugyancsak e fordulat bizonyítéka, hogy 1574 januárjában - az ötödik vallásháború küszöbén - éppen ő az, aki La Rochelle-t - a korábbi kétes békegaranciákkal szemben - ellenállásra sarkallja, csatlakozván a Dauphiné-ben, Rouergue-ben, a Quercy és Béarn vidékén felkelt protestánsokhoz. Meglepetésszerű farsangi „tréfájával" pedig a hugenottáknak vív ki előnyöket Languedoc-ban, Dauphiné-ben és Guyenne-ben. Ekkor már, mint a nyugat-franciaországi hugenotta egységek fővezére harcol - váltakozó szerencsével és sikerrel - a bergerac-i béke megkötéséig (1577. szept. 17.). (A fegyverszüneti okmányt - amely a hatodik vallásháborúnak vet véget - Navarrai Henrik felhatalmazottjaként ő írja alá.) A németalföldi forradalom kedvezett - a Rendek Gembloux-nál elszenvedett veresége (1578. jan. 31.) folytán (a spanyolok előtt megnyílt az út Brabant és Flandria 77
