Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Néprajz - Dr. Solymos Ede: Az esztergomi halászcéh története

tartott királyi Helyteró Magyar Tanátsbúl Jó akarói Gróff Brunszvick Jósef m.p. Darvas Ferentz m.p. Eszterházy m.p. Jegyzetté, és kiadta, nevezetessen a' betsületes Szabad Királyi Esztergom Városi Halász-Tzéhnek, hogy magát ezen kegyes Rendszabasokhoz tartsa; Szilva Mihály Hites Fő Jegyző." JEGYZETEK 1. Sólymos 1967,1979,1981,1984. 2. Sólymos 1987/a. 3. Sólymos 1987/b. 4. Ezúton köszönöm Horváth István és Kövecses-Varga Etelka segítségét. 5. Céhkataszter 6. Balassa Bálint Múzeum, Segédgyűjtemény 183. H 76.166.1. 7. Sólymos 1979.160-163. 8. U.o. 163-166. 9. Sólymos 1987.369. 10. Balassa Bálint Múzeum, Segédgyűjtemény 182. H 76.165.1. Külön lap, de valójában a H 76.167.1 ltsz. céhkönyvből való. 11. Sólymos 1967.186 12. Sólymos 1987.368. 13. Erről tájékoztatott Khín Antal úgy, hogy a Borz család pecsétje. Sólymos 1965.241. 14. Esztergom, 14. 15. Pifkó Péter levéltári kutatásai alapján írott „Esztergom Belváros ház- és telektörténete" c kéziratban lévő tanulmányának „A halászházak és bérelt lakhelyek" c. fejezetének adatait volt szíves közlésre átengedni. Fogadja érte köszönetemet. 16. Kecskés 1978.112-113. 47. Sólymos 1965.247. IRODALOM CÉHKATASZTER 1975 A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Budapest. ESZTERGOM é.n. Magyarország vármegyéi. Szerk. Borovszky Samu KECSKÉS LÁSZLÓ 1978. Komáromi mesterségek. Bratislava SÓLYMOS EDE 1965. Dunai halászat. Budapest 1967. Adatok a pécsi és mohácsi halászcéh történetéhez. A Jan us Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs. 1979. A tolnai halászcéh. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve VIII-IX. (1977-78) Szekszárd. 1981. A batinai halászcéh. Halászat, szept.-okt. 1984 .a bajai halászcéh története. Cumania 8. Kecskemét 1987/a Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. Cumania 10. Kecskemét. 1987/b A keszthelyi halászcéh. Zalai Múzeum I. Zalaegerszeg. Die Fischerzunft von Esztergom Dr. Ede Sólymos Der Verfasser setzt die schon früher begonnene Vorstellung der ungarländischen Fischerzünfte fort. Obwohl Fischer schon Früher in Esztergom lebten, bekamen sie erst 1805 ihre Zunftprivilegien. Es waren zehn Gründungsmeister, bis zum Ende der Aufzeichnungen 1873 blieb die Anzahl der Meister im allgemeinen gleich, dies war 72