Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Néprajz - Dr. Solymos Ede: Az esztergomi halászcéh története

AZ ESZTERGOMI HALÁSZCÉH TÖRTÉNETE Dr. Sólymos Ede Bár az elmúlt századokban a Duna mentén 27 halászcéh keletkezett, iratanyaga csak néhánynak maradt fenn. Ezek közé tartozik az esztergomi céh is. Korábban már publikáltuk a pécsi és mohácsi, a tolnai, a bajai és a battinai céh történetét

1

, valamint egy összefoglaló tanulmányt , s megjelent a keszthelyi céh ismertetése is . Most ezek szerves folytatásaként, hasonló szempontok szerint dolgoztuk fel az esztergomi céh anyagát. Szándékunkat, szempontjainkat, s végül az eredményt minden esetben korlátozta, befolyásolta a fennmaradt iratanyag tartalma, milyensége. Miként az előzőknél, most sem végeztünk levéltári kutatásokat, a céh életét saját iratainak tükrében vizsgáltuk. Ezek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban találhatók:

4 1. Privilégium, 1805, másolat, 2. Mesterkönyv 1806, 3. Számadáskönyv 1824-1874 magyar. - Ez utóbbi a Mesterkönyv második részében található. A privilégium szövegét

6 a mellékletben közöljük. Megállapíthatjuk, hogy ez átmeneti szabályozást jelentett. Nem hasonlít sem a korábbi pl. II. József-féle , sem a későbbi, II. Ferenc-féle szabadalmakhoz. Ez utóbbi sokszor nyomtatva jelent meg, és csak a helység és a mesterség nevét írták be utólag. Ezt az 1805-ös rendeletet megtaláljuk Tolnán is. de feltűnő, hogy az azonos tartalom mellett a fogalmazás jelentős eltérést mutat. Ilyen különbségeket egyébként a korábbi privilégiumoknál is tapasztaltunk.

9 A céh megalakulására az alábbi szöveg utal: „Anno 1806 Die 26 Xbr az Böcsületes Halász Czéhek fölalitássával addig meglevő Eö Főlségektűl Privilégiumokat megnyerendik Nemes Magistratus által rendölt Szloboda Ferencz Senator Comissarius Úr által a' következendő képpen az Mester Emberek Mesterségek szerint Mester Embereknek föl vetettek úgymint Balogh Imre Czéh Mesternek Szabó Istvány ifjú Czéh Mester Rajmajer Valentin Mikulás Ignátz öregebb bé járó Mester Béli Joseph Atya Mester Sesták Antal Ifjú bejáró Mester Szappantsik András Svartz Joseph Béták János Borz György Szolgáló Mester" A következő bejegyzés a könyvből kijáró lapon található, és több szempontból is figyelemre méltó. Megtudjuk, hogy a Magistratus az 1807/8. esztendőre 100 forint adót vetett ki a Halász Céhre, s ezt a tagok adják össze, hisz a társaságnak még nincs vagyona. A mesterek 2 ft-ot, a legények 1 ft 15 xr-t fizettek be. A „részes legények" megjelölésből arra következtetünk, hogy nem hetibért, hanem a zsákmány bizonyos részét kaphatták fizetségül. A legények között több név mellett viszont a „mester" szó áll, ami arra utalhat, hogy a mester cím nem jelentette az önállóságot is. Vagy fiatalsága, vagy vagyontalansága miatt - e kettő gyakran együtt járt - mester létére kénytelen volt másnál legényként szolgálni. Végezetül azt is megállapíthatjuk, hogy a 10 mester mellett 22 legény dolgozott. Az Esztergom környékén használatos kerítőhálót általában három halász kezeli, így ez az arány talán ebből adódik. A nevek a következők: „Mesterek: Elmajer Vincze, öreg Bél Joseph, Sebin Kunzt, Tbkody András, Magyarusy Ferencz, Balogh Imre, Bel Joseph, Szappancsik András, Gál 53