Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Szíj Béla: Jókai Mór és a képzőművészet

rencz püspöké) megjelent kőmetszetben. .. s aki csak híres ember volt Komáromban, azt mind lerajzoltam tussban, punktírozva, aczélmetszés módra. " Tóth Ferencről, az egykori pápai református teológia tanáráról, a gyülekezet lelkipásztoráról és végül a dunántúli egyházkerület püspökéről készített tusrajzát, illetőleg kőnyomatát Jókai mindenkor szívesen idézte olvasói elé. Tóth Ferenc megérdemelte ezt a figyelmet, egyebek között azért is, mert 150 esztendővel ezelőtt 1837-ben - ő jelentette be az egyházkerület ülésén, hogy a Pápai Főiskolai Nyomda megkezdi a munkát, s működését a „pápai anyaiskolára" bízzák. Ebben a nyomdában készült el 1845-ben a Tavasz című zsebkönyv, amely Jókai első nyomtatásban megjelenő elbeszélését, az Istenítéletet is magában foglalta. De Jókaitól a Tóth Ferenc arcképét megelőző időből is találunk szóra érdemes rajzokat. Festményeinek és rajzainak a jegyzékét Vayerné Zibolen Ágnes készítette el, s abban ő 1835 tájáról jegyezte föl az első kísérleteket. Ilyen a tussal és tollal készített, majd vízfestékkel színezett Harang című rajza. A harang oldalán ez a jelzés olvasható: Jókai festette. Már ez az egészen korai mű is a gyermek Jókai rajzi készségét és színbeli érzékenységét tanúsítja. A Komáromban elvégzett rendszeres rajztanulmányokról elsősorban a Révkomáromi Királyi Rajz Oskola bizonyítványa tudósít. Ezt szintén Vayerné Zibolen Ágnes kutatta fel és adta közre. A bizonyítvány szerint „Jókai Móricz négyesztendők elforgása alatt.. leginkább az arczképeket, úgy nemkülönben az Architektúrának kezdetét Jelessen és Szorgalmatossan tanulta... az Oszloprendek tiszta rajzolásában szép előmenetelt tett". (Valószínű, hogy ezt az 1962-ben megjelent tanulmányt használta fel a Múzsák című lap 1986. évi 2. számának szerzője, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből Pápán kiállított Jókai rajzokról a Révkomáromi Királyi Oskola szerepét is ismertette - a forrásra való utalás nélkül). Jókai bizonyítványából kiderül, hogy Komáromban elsősorban az arcképek és az építészeti rajzok készítését gyakorolta. Az építészeti rajzok fegyelmezett, gondos, bizonyos szempontból kisszerű másolói magatartást kívánnak meg létrehozóiktól: nem engedik meg a képzelet szabad szárnyalását. Jókai rajzain - de még az arcképrajzain is szintén megmutatkozik ez az óvatos, majdnemhogy bátortalan magatartás. Fejlettebb kézre vall a Malom című rajza. A hatalmas égbolt előtt a középtérben városképi részletet látunk. Alacsonyabb és magasabb házak váltakoznak egymással, közben templom emelkedik toronnyal, s a téren apró emberek mozognak. Ezek a részletek, azután az előtérben lezuhogó víztömeg és a malom épületének rajza már a tehetség kétségtelen jeleit mutatják. A tabula című - növényi rajzokat tartalmazó 1837-ben készült tíz lapból álló - sorozat Jókainak a növénytanban való járatosságát éppúgy elénk tárja, mint egyre javuló rajzkészségét. A botanika és a növények rajzolása iránti vonzalmának később is több jelét adta. A fiatal Jókai az arcképeket és az építészeti rajzokat még ceruzával és tussal készítette, de aztán már az olajfestésben való járatosságot is iparkodott megszerezni. ,*Az olaj festésre megtanított egy Komáromon átutazó vándorfestő, Siklósi Vastag Miklós, aki városunkban etappeot tartott arczképfestés végett". Siklósi Vastag Miklósról kevés adat maradt fenn. Jókai még azon az őszön, amelyen megkapta a Révkomáromi Királyi Rajz Oskola bizonyítványát a Pápai Református Főiskolára iratkozott be. Irodalmi életművének legjobb ismerője Nagy Miklós szerint maga Pápa városa nem hagyott mélyebb nyomot az írói munkásságában, „annál többet jelentett számára a pápai kollégjaim, az évtized legjobb dunántúli önképzőkörével" . A Képzőtársaság munkájában ugyan nem 181