Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Székelyné Dévai Judit: Kis magyar oktatástörténet különös tekintettel Komárom-Esztergom megyék 1868–1945 közötti időszakára

pedig 275 volt. Ennek azonban a többszörösével kell számolnunk - az alföldi okleveles emlékek pusztulása miatt ugyanis a kiváló történész csak ennyiről talált dokumentumot. „E városi iskolák a polgárság új művelődési szükségleteit elégítették ki: anyanyelven is tanítottak olvasást-írást, üzleti levelezést, valamint számtant és egyéb hasznos ismereteket, különösen a kereskedés szempontjából fontos földrajzot." Kiegészítették a céhekben folyó mesterségbeli képzést, s hozzájárultak a világi értelmiség kialakulásához, amely a helyi közigazgatás, illetve a központi államhatalom és hivatalszervezet területén nyert nagy teret. A polgárok fiai nagyhírű külföldi egyetemeken - évente mintegy százan - szereztek tudást, új, haladó eszmékkel térve vissza. „Világtörténelmi jelentősége van annak a ténynek, hogy Európa összes országai közül Magyarországon terjedt el legkorábban az olasz humanizmus (...) Különösen az olasz egyetemekre járó és onnan hazakerült magyar ifjaknak köszönhető a fejlettebb műveltség beszivárgása. Egyedül a páduai egyetem anyakönyvében 66 magyar ifjú nevével találkozunk Mátyás uralkodása idejéből." A humanista műveltség új eszményeit váltotta valóra az 1467-ben megnyílt pozsonyi egyetem, melyet Mátyás alapított. Kiváló nevelője, Vitéz János lett a stúdium generale lelke - halála után azonban gyorsan hanyatlott, majd megszűnt az intézmény. A humanizmus nagymértékben előkészítője volt az első, vallási megfogalmazásban jelentkező, feudalizmuselleni mozgalomnak, a reformációnak. A németországi protestáns iskolaszervezetek hatása Magyarországon és Erdélyben egyaránt humanisztikus mederbe terelte a nem-katolikus intézmények munkáját. Idézzük erről Fináczy Ernőt: „A katolikus egyház csak nagy sokára ébredt annak tudatára, hogy mialatt a reá zúduló veszedelmeket a lelki büntetések megszokott eszközeivel vagy a világi karhatalom igénybevételével igyekezett elhárítani, addig a humanizmussal való kapcsolata, mely már a hitújítás előtt szorosra fűződött, lassanként meglazult, s a tudomány fegyvere a nagy küzdelemben észrevétlenül kisiklott a kezéből. Iskoláinak tanulmányi színvonala ekként a protestánsokéval szemben alászállott. (...) (Az ősi egyháznak) nem volt más választása: vissza kellett térnie a humanisztikus műveltség forrásaihoz, s a szellem és tudomány fegyvereivel felvennie a küzdelmet a hitújítással szemben. Erre a feladatra vállalkoztak Európaszerte is, hazánkban is a jezsuiták."

8 A vallási ellentéteknek, a reformáció-ellenreformáció küzdelmének nagyon fontos művelődésügyi eredménye volt a tudatos, tervszerű nevelés jelentőségének a felismerése. A meglátás arra vezette - az iskolaügyet szigorúan egyházi ügyként kezelő - felekezeteket, hogy meglevő iskoláikat jobban megszervezzék, újakat alapítsanak. A korszak nagy úttörői és bírálói között találjuk Pázmány Péterty (aki elsősorban a római katolikus vallás terjesztése érdekében alapította a nagyszombati egyetemet), Comeniust, Apáczai Csere Jánost. Apáczai már 1656-ban így emelte fel szavát a nemzet szégyenletes tudatlansága ellen: „Ideje felébredned, te álmos, te hályogosszemű magyar nép! (...) Nézd, szemléld, vizsgáld, milyen forrásból ered tömérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk reményei már a bölcsőjüktől fogva a tudatlanság feneketlen örvényébe merülnek, és így felnőtt korokban sem látják meg soha a világosságot, sem saját javukat, sem a haza javát. (...) Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és állíts alsó iskolákat!" Az egységes, széles tömegeket érintő népoktatási rendszernek azonban még a törvénybe iktatása is több mint száz évig váratott magára, tényleges kiépülése pedig még tovább húzódott. Az iskolaügy politikum-szerepét Mária-Terézia ismerte fel, s - felvilágosult gondolkodású udvari tanácsosai ösztökélésére - az 1760-as évek végén kezdett a korszerűsítéséhez. A munka egyik fázisa volt az intézményekre vo139