Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Székelyné Dévai Judit: Kis magyar oktatástörténet különös tekintettel Komárom-Esztergom megyék 1868–1945 közötti időszakára

KIS MAGYAR OKTATÁSTÖRTÉNET KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉK 186&-1945 KÖZÖTTI IDŐSZAKÁRA Dr. Székelyné Dévai Judit (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum) Egy 1873-ban kelt, a helyi plébánostól származó levél tanúsága szerint Bánhida község lakosai jelentős közhasznú munkával és anyagi támogatással járultak hozzá katolikus népiskolájuk felújításához. Több, mint negyven éve már Tatabánya város része ez a részben szlováklakta, ma is falusias, Árpád-kori település, maga az épület pedig a Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum egyik bemutatóhelye. E volt iskola falai között nyílt meg 1987 májusában az a kiállítás, mely alsófokú oktatásunk emlékeit tárja az érdeklődők elé - a századfordulótól az 1948. évig terjedő időszakból. A megyei múzeumi szervezeten belüll967-ben alakult intézményünk jogelődje, az új- és legújabbkori osztály, feladata az 1948 utáni történelmi források gyűjtése és feldolgozása. A napjainkban már több, mint negyvenezer darabos tárgyegyüttesnek - a gazdag ipar - és munkásmozgalomtörténeti, plakát-, fotó-, numizmatikai gyűjteményen kívül - jelentős oktatástörténeti egysége is van. Az utóbbi kialakítása a Pedagógusok Szakszervezete helyi csoportjának érdeme, amely az 1970-es évek elején határozta el a tárgyak és dokumentumok védelmét. A munkát történelmi körülmények, technikai akadályok egyaránt nehezítették. A trianoni döntést követően a volt Komárom és Esztergom vármegyék iratanyaga - az oktatás múltjának dokumentumaival együtt - Csehszlovákiához került, a két világháborút túlélt bútoranyag pedig az iskolák összevonásával, a körzetesítésekkel pusztult el. Ez magyarázza, hogy főként régi tankönyvek, módszertani kiadványok, tanítói személyi hagyatékanyagok kerültek az 1980-as években letétként, néhány éve véglegesen a múzeumunkhoz. Nagyrészt e meglévő írott források, fotók, részben a gyűjtőmunka során feltárt új dokumentumok, bútorok felhasználásával nyílt meg a tatabányai kiállítás a Gellért téren „Az elemi népoktatás megyei emlékei a két világháború közötti időszakban" címmel. Témaválasztásunk indoka, hogy iskola történeti gyűjteményünk leggazdagabb egységét az alsófokú nevelés tárgyai alkotják. A volt iskolaépület terembeosztását követi a kiállítás felépítése is: két, egybenyíló terme hosszú távú, harmadik, különálló szobája pedig rövidebb, időszaki bemutató céljára szolgál. Ez utóbbiban nagyhírű megyei iskolák történetét, kiemelkedő pedagógusok életútját tervezzük vázolni. Jelenleg szlovák emlékeknek adunk itt helyet, az 50-70 évvel ezelőtti, egykori kisdiákok életkörülményeit is felvillantva. Visszafelé haladva az állandó kiállítás egybenyíló termein, először a népiskola matematikai és fizikai szemléltetőeszközeit láthatjuk egy kis szertárban, majd a régi tanterembe jutunk. Itt megtalálható az 1920-as évek osztályának minden jellegzetes berendezési tárgya, a harmóniumtól a színes faliképsorozatokig. Bemutatónknak ez a része a leglátványosabb, mely múzeumi foglalkozásoknak, korabeli tanóra videofelvételének és egyéb közművelődési formáknak is helyet ad. Innen sétálhatunk át a történeti terembe, mely hármas célt szolgál. Elsőként - rövid bevezető szöveggel és összefoglaló táblázattal - az oktatásügy történetét illetve a tárgyalt időszakbeli szerkezetét vázolja. Ezt követi az iskolarendszer megyei felépítése, majd legrészletesebben - a kiállítás gerincét alkotva -, a népiskolai képzés leírása, tematikus elrendezés alap137