Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Pifkó Péter: Színtársulatok Esztergomban a dualizmus korában

A Kovácsék által szervezett mulatság egyesítette a városban meglévő hagyományos szórakozási módokat, de példát is szolgáltatott a továbbiakban hasonló mulatságok rendezésére a helybéli egyesületeknek. A kovácspataki nyaralóközönség szórakoztatására a vendéglő fedett teraszán építettek színpadot szintén Kovácsék, ahol szolid orfeumi műsort adtak. 1903-ban Mezei Kovácspatak nyaralóközönségének szórakoztatására rendezett Ósbudavárszerű varieté előadásokat, amelyek a városból keveseket, de a nyaralók és a környék lakói közül sokakat vonzottak. A quodlibet műfaja nevében egyveleggé változva és tartalmában átalakulva végigkíséri korszakunkat. 1868-ban jótékony célú előadások műsorán szerepel a Quodlibet. Kőmíves hazafias hangulatú műsorát a Himnusz nyitotta és a Szózat zárta be. Közötte versek és dalok hangzottak el. 1877-ben két egyveleg előadását is hirdették. Május 13-án Mohamed Ibrahim nevű erőművésznek és társulatának mutatványai nyitották meg a műsort, amelyet az Ilyenek ők mind és a Házasság sótartója című vígjátékok követtek. Május 27-én a budapesti szeretetotthon esztergomi kirándulása adta az alkalmat Bercsényi Béla vendégjátékával egybekötve díszelőadásként egyveleg bemutatására. Az összeállításban hagyományos műsorban a Szigetvári vértanúk első felvonását allegória követte a magyar-török barátságról. Váradi József énekét a Házasság politikájának bemutatása követte. 1891-ben operai egyveleget választott jutalomjátékául a kedvelt komikus, Nagy Pista. 1895-ben Hatvány társulata a Fürdő kertjében kellemes nyári szórakozásként kínált egyveleget. 1903-ban már tarka estélynek nevezik az egyre könnyedebb összeállítást, amely nem aratott sikert. 1904-ben a Tarka színpad című előadáson a katonazenekar közreműködése mellett elsősorban „kacagtató" kuplék jelentették a programot, az elsekélyesedő egyveleg előadások eltűnnek, s egyre nagyobb sikerrel váltja fel őket a kabaré. Közönségcsalogatóvá válik a korszak végére a film is. Patek Béla 1914-ben a meggyilkolt trónörököspár hazaszállításáról készült mozgófilmet vetítette a színházlátogatóknak. Az előadásokat kiegészítő látványosságok és a quodlibet mellett az 1870-es évek közepén is elvárás és szokás még, hogy a színigazgatók egy előadást tartottak a szegények javára. 1871 augusztusában Völgyi Györgynek 4 Ft 25 krajcár, októberében Károlyi Lajosnak 5 Ft volt a bevétele. Az előadás megtartására és az összeg befizetésére Pap János városi kapitány, Kővessy Ferenc a szegények számadója ügyelt. 1872ben Lászy Vilmos színigazgató is 5 forintott fizetett be a szegények kasszájába. 1874ben az átvételi nyugta mellett az április 14-én bemutatott Botcsinálta doktor részletes elszámolása is megmaradt. Ebből a színházterem felépítésére is következtethetünk. Az előadás tiszta bevétele 48 forint 80 krajcár volt. Ebből vonták le az előadás technikai feltételeit biztosító összeget. A terembérre, a zenekarra, a színlapokra, a világítás költségeire egyaránt fizetni kellett. Kiderül az is, hogy a produkció létrejöttében kik működtek közre. Az igazgató, rendező, ügyelő, jegyíró, kellékes, díszítő, könyvtárnok, jegyszedő, súgó, nappali és esti kasszára ügyelő együttműködése járult hozzá az előadás sikeres létrejöttéhez. A felsoroltakra levont összeg, 32 forint 62 krajcár kifizetése után Balogék a megmaradt pénz felét, 8 forint 9 krajcárt fizettek be a szegények javára. A későbbi időszakban már nem találtuk nyomát a szegények javára tartott előadásoknak. 114