Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Turi Róbert: A kisbéri nyelvjárás hangtani vizsgálata

NÉHÁNY EGYÉB SAJÁTOSSÁG 1. A kisbéri nyelvjárás nem szereti a mássalhangzó-torlódást. Kieshet a torlódó mássalhangzók közül a t: kerbül 'kertből'. Ezzel növekszik a t hang terheltségét csökkentő tendenciák száma. Az azonszótagú rr általában megrövidül, s megnyújtja az előtte álló magánhangzót: ara, mere. Egyetlen szóban az r megnyúlását figyelhetjük meg: karró 'karó'. 2. A es hang megterheltségét növeli az ún. -suk-sük-nyelv, ami lassan már általánosnak mondható: taniccsuk 'tanitjuk', veticcsük 'vetítjük'. 3. Néhány esetben, főképp a gy, z + k, h, m, n hangkapcsolatokban, a gy illetve a z hang kiesik, s az utána következő k, h, m, n megnyúlik. A hangkapcsolat lehet szóhatáron is: uk köll neki 'úgy kell neki', uh hogy 'úgy hogy', un nevesztík 'úgy nevezték', um mind 'úgy mint', ah hát 'az hát', ölig ah hozzá 'elég az hozzá' stb. 4. Néhány intervokalikus helyzetben lévő mássalhangzó megnyúlik: vëgyëssen, béliül. Az -it igeképző j'-je megrövidül, a f-je megnyúlik: szálittó. A t nyúlása és az i rövidülése időtartamcserét jelent a két hang között. 5. Néhány, a köznyelvben hosszú mássalhangzó megrövidül, főképp az /, r, j. Kapcsolatban van ez a jelenség ugyanezeknek a mássalhangzóknak az előttük álló magánhangzókra gyakorolt nyújtó hatásával: álom 'állam', álondó; ára 'arra'. Aj hang rövidülése nem minden esetben következik be, s ha igen, akkori is rövidebben ejtjük az r és / hangokat, mint a röviddé vált j-t: lejebb~ lejjebb. 6. Kieshet hangkapcsolat is: há 'hová', sehá 'sehová'. 7. A -va, -ve határozói igenév képzője /-lel bővül: rakodval 'rakodva', ekizvel 'ekézve'. 8. A birtok többségét kifejező -i és az előtte lévő magánhangzó közé hiátustöltő j kerül: mar haji. 9. Az otthon szó n-je helyett / áll: othol 'otthon'. 10. A nélkül szóvégi /-je helyett n vagy nn szerepel: nékün~ nékünn. A hol, sehol szavak esetében ugyanigy: hun, sëhun, de nem fordul elő a hosszú nn. 11. Szavak végén az n — főképp a modalis n — az esetek többségében megnyúlik: gyerëkënn, nagyonn. 12. A mint hasonlitó kötőszó r-je helyett d áll: mind. 13. Az n + l hangkapcsolat //-ben realizálódik: ajállotos 'ajánlatos'. 14. A mező főnév z-\t megnyúlik: mezző. 15. A térdel igében köznyelvi d: nyelvjárási gy megfelelés jelentkezik: térgyei 'térdepel', továbbá térgyepül~ térbetyül 'térdepel'. 16. A köznyelvi d+n hangkapcsolat mz-ben realizálódik: tunná 'tudná', fürönni 'fürödni'. Az / kiesése miatt a Dunántúlon, s Kisbéren is, két polifonémikus értékű hang keletkezik: ä és ë. Bárczi [Magyar hangtört. 120. lap] és Benkő [Magyar nyelvjárástört. 79. lap] foglalkoznak e jelenséggel, s az / kieséséről, annak 165