Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
Turi Róbert: A kisbéri nyelvjárás hangtani vizsgálata
törvényszerűségeiről a következőket állapítják meg: Az / kiesése függ: 1. a hangkapcsolat magánhangzó)ától:főd, vót, asó s eső; 2. a szóhosszúságtól: egytagúakban ritkán fordul elő: csal [de csa\, ül, de:/e'[/]; 3. grammatikai tényezőktől: ragokban gyakrabban esik ki, tőszóban, képzőben ritkábban; 4. a szófajtól; 5. az / kiesése jellemzi a morfémát is; 6. a kiesés területenként változó. Az / kiesését a kisbéri nyelvjárásban ez a dolgozat nem vizsgálja. A megismert jelenségek leírására szorítkozott csupán. Az esetleges részletesebb vizsgálat külön kutatási témát, témákat jelenthetne. 1977. nov. 30. Irodalom Bárczi Géza: A Magyar Nyelvatlasz előkészítése, Bp., 1944. Bárczi—Benkő—Berrár: A magyar nyelv története, Bp., 1967. Csűry Bálint: A népnyelvi búvárlat módszerei, Bp., 1936. Deme László: A nyelvjárási anyag felhasználása és feldolgozása, Bp., 1949. Imre Samu: A felsőőri nyelvjárás, Nyelvtud. Ért. 72. Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere, Bp., 1971. Kálmán Béla: Nyelvjárásaink, Bp., 1966. A nyelvjárási és néprajzi gyűjtés összekapcsolása, Bp., 1960. Népr. Múzeum Ethn. Adattár, Útm. Füz. VII. Szabó József: A zárt ë-zés és az ö-zés a Tolna megyei nagykónyi nyelvjárásban, Magyar Nyelvőr, 91. évf. 2., 1967. Végh József: A nyelvjárási anyaggyűjtés időszerű feladatai, Bp., 1960. MNyj. VII. Végh József: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse, 1., Bp., 1962. A szántás-vetés. A Magyar Nyelvjárások Atlasza, Bp., 1968—1976., I—IV. * Fonéma: összefoglaló értelemben a hangrendszernek egy-egy az illető nyelvjárásban önálló hangeszköznek tekintendő egyedét jelenti, függetlenül az illető egyednek a kérdéses rendszerben való megvalósulásától. ** Polifonémikus: a nyelvjárási hangnak a köznyelvben egy hangkapcsolat felel meg, pl.: a köznyelvi oh nyelvjárási ú; köznyelvi kapcsolta: nyelvjárási kapcsúta. *** Szabad és kötött fonéma: Szabad az a fonéma, amelynek rendszertani felhasználását nem korlátozzák az illető nyelvjárástípus belső törvényei, a szóban forgó fonéma pozicionálisan kötetlen, azaz nincs az illető nyelvjárástípusra különleges jellemző módon sem hangtani helyzethez, sem csak bizonyos hangkapcsolatokhoz kötve, tehát a felhasználás rendszertani szempontból lényegében a köznyelvben is érvényes szabályosságok szerint történik. Kötött az a fonéma, amelyekre a fenti megállapítások nem érvényesek, tehát előfordulása ... bizonyos hangtani helyzethez, hangkörnyezethez van kötve. [Imre S. A mai magyar nyelvjárások rendszere, 59. lap]. 166
