Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Turi Róbert: A kisbéri nyelvjárás hangtani vizsgálata

Számottevő a köznyelvi ö: nyelvjárási ö megfelelés a kisbéri nyelvjárásban, mivel a köznyelvi ö~e alakpárok közül az d-s, labiális változat a használt: csöpögi söprű, röpül, vödör, vörös, föl-. A köznyelvi ö hang egyéb megfelelései: Kny.-i Nyj.-i Példák é : könyékke [egyetlen adat], öl ü{l\ : gyelülő, meg

1 gyeiül, őrüjjön 'őröljön', ü\l\ : meg'gyelű, pörzsü, ő[l\ : Papfőd, tőtt, zöd, -szőr -sző : öccő 'ötször', ~[h]öz -hő : kerittíshő, tüszhő, vödör hő. Imre Samu az ö-zést az egyik legszélesebben ható megfelelésként említi [i. m. 202. lap]. Több fajtáját tárgyalja. Az egyes ó-zésfajtákat megvizsgálva a kisbéri nyelvjárásra vonatkozóan a következő megállapításokat tehetjük: 1. A független ö-zés, „amikor a kérdéses nyelvjárásban ë fonéma helyén hangtani és asszociatív helyzettől függetlenül a morfémaállomány túlnyomó nagy többségében ö jelentkezik [i. m. 203. lap], Kisbér nyelvjárására nem jellemző. Anyagomban csak egyetlen példa igazolhatná a meglétét: döríkszeg 'derékszög'. 2. a) A részletes hangsúlyos ö-zésről Imre Samu által megállapítottak [i. m. 204. lap] Kisbér nyelvjárására is jellemzők. Eszerint: „ . . . még azokon a területeken is, ahol a legerősebb, a hangsúlyos helyzetben előforduló ë [e] fonémáknak csak egy kis részét érinti. Ennek ellenére érvényesülési köre fonatikai alapon, leíró szempontból kielégítően nem írható körül. . . Legerősebben a nyelvterület nyugati sávján, ahol csak a labiális változata él a köznyelvben kettős megoldású pör ~ per, vödör~veder stb. formáknak." Kisbéren a következő szavaknak a labiális változatát ejtik: böcsül, csönget, csöpp, föcske, gyöp, gyöplü [gyeplü isi], pörgye 'pörje',/ö/M, szög. Nincs azonban ö az Imre Samu által felsoroltak közül a következőkben: betű, keserű, meggy, meddő, rend, lelkem, gerenda, tengő, mere. b) Hasonulásos hangsúlyos ö-zés csak az általános hangsúlytalan ö-zéssel együtt jelentkezik. A kisbéri nyelvjárást ez nem jellemzi. 3. Hangsúlytalan ö-zés a) Általános hangsúlytalan ö-zés illabiális illeszkedéssel: A tőszó nem első szótagjában, tő véghangzóban, toldalékban előforduló é'-k többségét érintő megfelelés. A vegyes hangrendű szavakra nem terjed ki. Kisbéren több ige -/ személy rágj a előtt szerepelhet, de az esetek túlnyomó többségében pótlónyúlás lép fel: keresői^ kereső, teszöl~tesző. Az ej, [ely] hangkapcsolat is alakulhat így: gérendö 'gerendely', tengöl~ tengő 'tengely'. — A -köz határozórag illabiális alakokhoz való kapcsolódásában is valószínűleg az ö-zés játszott szerepet: kerthöl~kerthő, ekéhöl~ekéhő. 158