Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Turi Róbert: A kisbéri nyelvjárás hangtani vizsgálata

személyrag esetleges megmaradása esetén az -/ előtt ë jelentkezik: ëszël, teszel, vëszël stb. Ez utóbbi megoldás azonban ritka. — A köznyelvi helyesírás szerinti ely a kisbéri nyelvjárásban ő lesz: gërëndo, tengő stb. — A -[h]öz rag -hő alakban realizálódik: fődhő, ökör hő stb. — A -[h]ez megvalósulása -höl, -hő: ekéhöl~ekéhő, szekérhöl~szekérhő, tehénhöl~ tehénhő stb. Gyakoribb a -hő, de a szekér höl típusú megoldás sem ritka. — A köznyelvi ő helyén ü jelentkezik néhány egytagú szóban: kü, lü, de nem szerepel a sző ige esetében. Ugyancsak ü jelentkezik az ő-t tartalmazó határozóragok ó'-je helyén, ha az / lekopik róluk: -bű, -rű, -tű. Ha az / megmarad, akkor -bül, -rül, -tül a megoldás. Jellemzőbb az ű-s alak. — A köznyelvi ő: nyelvjárási ö megfelelésre csak egy adat: szöllő. — A köznyelvi ő: nyelvjárási z'-re példa csak a személyes névmás ragos esetei között található: itet 'őt', iket 'őket' de: ők. Az é gyakorisága Kny.-i Példák é : béfa, csekéjjen, csibéz, élit, nyél, széna, ._ . . térgyive stb. Nyj.-i e ö : könyékke 'könyökkel' [Imre Samu adata Kisbéren is megvan; i. m. 151. lap.] Nyj.-i Példák i : beszísz, egíssíges, evígez, penísz, rísz Kny.-i e i : ëggyenkinn, élit, idés, ippen, kézibe, ríszibe Kny.-i él: Nyj.-i e : űdögel~űdöge 'üldögél' A köznyelvi ű: nyelvjárási /általában kis hatású, főképp a Dunántúl nem z'-ző területein jelentkezik. Kisbéren a mihel~ mihë szóban találjuk meg, valószínűleg egyetlen adatként. — A köznyelvi ö: nyelvjárási é megfelelésre is a könyék szó az egyetlen példa: könyékke, de könyökive. — Az z'-zés a kisbéri nyelvjárás legjellemzőbb sajátsága. Előfordulhat köznyelvi é helyén. Nyelvjárási i jelentkezhet az egytagú szavakban, a kéttagúak első szótagjában, a kéttagúak hangsúlytalan második szótagjában, a többtagúak esetében hangsúlyos és hangsúlytalan helyen, s megtaláljuk a toldalékokban is. Az eddig közölt példaszavak számát szaporíthatjuk még néhánnyal. — Egytagú szavakban: bír 'bér', di 'déV,gíp, ír 'ér' [ige], kísz, Up 'lép' [ige], rísz, szíp stb. — Kéttagúak hangsúlyos, első szótagjában: csípül, finyës, fírfi, iget, ípitt, ítél, kinyes, lipis, litëzïk, mírges, ríszes, vígé stb. — Kéttagú szavak nem hangsúlyos, második szótagjában: beszíd, ebíd, égisz, kevis, Nagybir 'Nagybér', ölig, törís, vetís, vezír stb. 153