Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.

A futoteret bezáró, egyenlő szárú háromszög alakú csempék egy 6 oldalú gúlát alkotva támaszkodnak a 12 angyalos csempe hátára. (XXXII. t.) Ennek a 12 szögű tömegnek az analógiákat is figyelembe véve, minimálisan 4—4 csempenyi sarokból felépülő hasábos tüzelőtér felelhet meg. A lábazatra vonatkozóan az analógiáknak megfelelő darab nem került elő, ezért egy semleges, vakolt, téglalábazatra helyeztük a kályhát. A tüzelőtér csempéinél a nyugati analógiákkal szemben, ahol csak sima előlapú csempék alkotják a tüzelőteret, sima ill. reliefes és áttört előlapú csempék a budaihoz hasonlóan egyaránt előfordultak. A budai kályhán a svájci és ausztriai, pozsonyi anyagból oromcsempeként előforduló oroszlánok, zárt elqlapú csempén váltakoznak a griffekkel. (Ennek változata Ciliiben is előfordult zárt előlapú csempeként, Graz-ban a griffes.)

47 A mi esetünkben egyetlen oroszlános töredék sem került elő, griffes annál több és az ezekhez kapcsolódó felezett rozettás csempék. Rekonstrukciónkon ezért 2 sor griffet és a felezett csempéket alkalmaztuk. Az előkerült két egész csempéből összeépített saroktöredékünk (amely a magyarországi anyagban ilyen formában egyedülálló) és az ennek megfelelő felezett csempe határozta meg a tüzelőtér két felső sorát. (XXXIII. t.) A csempék összeépítése a tüzelőtérben kétféle módon történhetett, mégpedig vagy hálószerűén egymásra építve, vagy félcsempényi eltolódásban (kötésben) ahogy a mai cserépkályhák is készülnek. Az ismertetett analógiában mindkettőre van példa. Mivel sarokcsempénk két egész csempéből áll és feltételezésünk szerint 4 csempe alkot egy sort, ezért a tüzelőtér látható 3 oldalának kiszerkesztése a felső két sorban egy oldalon hálós, másik két oldalon „kötésben" elhelyezkedő csempéket eredményezett. Ilyen a salzburgi kályha is, hasonló sarokmegoldással.

48 A vegyes, tehát hálós és faltechnikához hasonló kötésben rakott megoldást választhattunk csak a felezett csempék megléte miatt is. A sarkoknál ilyen esetekben fél és egész csempe találkozik. Az ismertetett felépítésnek 3 variációja lehetséges (XXXIV. t. A, B, C,) ezek közül a salzburgi analógiát és a terem adottságait figyelembe véve az a., variációt építettük meg. Mivel a tüzelő- és fűtőtér közötti osztópárkányból nem került elő töredékünk, lezárásának vastagságát a sarokcsempe pajzsának kiugrása határozta meg. A fűtőtér legalsó sorát a budai kályhához hasonlóan a 4. típusú csempesor alkotja, erre épül az 5. és 6., majd a 7. angyalos oromcsempe. A csempék méretkülönbségeit vettük figyelembe a rekonstrukciónál. Az oromcsempék keskenyebbek, mint az alatta levő sorok, ezért, mivel fiáié töredékünk nem került elő, az erfurti és a salzburgi kályha lépcsőzetes keskenyedését vettük figyelembe és a felső test hálós felépítését. Az oromcsempék mázas, mázatlan angyalos csempéit, a tetőcsempék mázas, mázatlan váltakozását a budaihoz hasonlóan építettük be, hiszen erre más analógia nincs is. Megtaláltuk mindegyiken a keresztrózsák felerősítésére szolgáló lukat és az előkerült kis és nagyméretű keresztrózsa alapján készítettük el a rekonstrukciót. (XXXV. t.) B. Szatmári Sarolta ifj. Kerti Károly 86