Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.
A REKONSTRUKCIÓ KIVITELEZÉSE A rekonstrukció kivitelezése során a legfontosabb feladat az volt, hogy a meglévő töredékek alapján készítsük el a kályha felépítéséhez szükséges csempemennyiséget úgy, hogy lehetőleg minél több eredeti töredék kerüljön beépítésre. Munkánkat megkönnyítette, hogy Lenhardt György restaurátor a töredékek felszínre kerülése után a csempetípusokból egyet-egyet kiegészített. Munkájának eredményeként elkészültek a leglényegesebb darabok, köztük a kályha felépítésében kulcsszerepet játszó két egész csempéből összeépített, a tűztér építési sorrendjént meghatározó sarokcsempe. Ezzel az örökséggel fogtunk hozzá a rekonstrukció gyakorlati kivitelezéséhez. Kiegészített állapotban adva volt az 1; 13; 3; és a 3-as típusból összeépített sarokcsempe, valamint a 4; 5; 7; típus egy-egy darabja. Nem volt kiegészített csempe a 3-as felezett típusából, a 6-os típusból és a tetőcsempéből (15. típus). Munkánk során a következő problémák merültek fel: 1. Hogyan sokszorozzuk meg az egyes típusokat és ezekbe hogyan építsük be az egyes töredékeket? 2. Milyen anyaggal végezzük a kiegészítést? 3. Miként történjék a színezés, hogy az eredeti darabok felismerhetők legyenek, de a kályha összhatásában mégis egységes képet mutasson? 4. Végül: hogyan biztosítsuk a 3,5 méter magas építménynek megfelelő stabilitást? /. Negatívkészítés: A megfelelő számú kályhacsempe elkészítéséhez az látszott a legmegfelelőbbnek, hogy a meglévő kiegészített darabokról negatívokat veszünk, és ezekbe behelyezve az eredeti darabokat, kiegészítjük azokat. Mivel gipsszel kiegészített darabokról kellett negatívot venni, negatívanyagnak az önthető szilikongumit választottuk, amely kíméletesen levehető a tárgyról, ugyanakkor a legapróbb részleteket is pontosan visszaadja. Mielőtt azonban a negatívok levételéhez fogtunk volna, a típussorozat mintául szolgáló hiányzó darabjait kellett elkészíteni. Azoknál a típusoknál, ahol a töredékek átfedéssel nem adták ki a teljes csempét, azzal a módszerrel dolgoztunk, hogy a legnagyobb töredéket agyaggal kipótoltuk és az így megmintázott darabokról közvetlenül szilikongumi negatívot vettünk. Ily módon készült el a felezett 6 és a tetőcsempe. A nagy keresztrózsa hiányzó részeinek pótlását — Szimmetrikus motívum lévén — elforgatással is meg lehetett oldani. A következő lépésben a gipsszel kiegészített csempetípusok negatívjainak elkészítése történt meg. Megnehezítette ezt munkát az a körülmény, hogy a 3, 4, 5, 6, 7, csempék áttört előlapból és ívelt hátlapból állnak. Ezeknél a típusoknál a negatív levételét úgy oldottuk meg, hogy a csempéket hátukra fektettük, belsejüket homokkal feltöltöttük az előlap belső széléig, és ezután szilikongumival öntöttük le a vízszintes felületet. Ezzel a módszerrel elértük, 87-