Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.
Két zöldmázas címerdarabunk van, mindkettőn egy pólya felezése sejthető, ami talán Ausztria cimerét jelenti, a máz miatt a pólya jelölése plasztikus, a pajzs alsó és felső része azonban törött. 14 A kályha készíttetőjének személyére utalhatott a sarokcsempe bütykeire támaszkodó nagy címer, amely sajnos nem került elő. A címerek tehát nem elégségesek a korhatározáshoz. A történeti adatok segítségül hívása ad kizárásos alapon, elég tág határok között mozogva lehetőséget a korhatározáshoz. V. László kora a tatai vár életének eléggé viharos, s nem éppen virágzó időszaka volt. A várat Zsigmond király 1397-től birtokolta, illetve építette ki a korábbi kisebb épületből királyi várrá. Birtoklásának tárgyi emlékei között zöldmázas kályhacsempe-töredékek is előkerültek kis mennyiségben. 15 Halála után egy 1426-os záloglevél alapján a birtokok a Rozgonyi család kezébe kerültek. A Rozgonyi család, bár tagjai a XV. században rendkívül fontos méltóságokat töltöttek be — a királyválasztás küzdelmeiben két pártra szakadt és vagyoni harcot is vívtak egymással a tatai várbirtokokért, melyhez a vértesi várakon kívül számos falu is tartozott. Rozgonyi Simon egri püspök és testvérei tiltakoztak Rozgonyi János kizárólagos birtoklása ellen. 1443- és 47 között állandóan folytak a birtokperek, melyek végeredményeként az 1447-es fehérvári káptalan előtti egyesség alapján Rozgonyi János és a másik ágból származó 3 testvér, Oswald, Reynold és ifjabb János között felezték a birtokukat. 16 A villongások azonban ezután sem szűntek meg, egymás szolgáinak elfogásával, apró bosszantásokkal tovább folytak. 17 A várakban várnagyot tartottak, aki mindkét felet köteles volt szolgálni. A vár építésére, szépítésére nincs adat, sőt a későbbi leírások a Zsigmond kori vár állapotának romlására utalnak. 18 V. László csupán csecsemő korában 1440. március 10-én éjszakázott a tatai várban, ahonnan az elrabolt koronával és mintegy 2000 főnyi kísérettel mentek Székesfehérvárra a koronázásra. 19 1458-ban Mátyás király megerősítette ifjabb Rozgonyi Jánost Tata és a vértesi várak birtoklásában. 20 A birtokerősítésben az is szerepel, hogy addig bírhatja, amíg a 9000 Ft-ot a király vagy utóda vissza nem fizeti. 1459-ben átengedi a Rozgonyi testvéreknek életfogytiglani használatra, ill. birtoklásra. Ha a király elhunytuk után vissza akarja fizetni és elzálogosították, a zálogösszeget kell visszafizetni neki vagy utódoknak. 21 1467-ben a vár már nem szerepel a Rozgonyi birtokok között. 22 1472-ből pedig már van adatunk Mátyás király tatai tartózkodásáról. 23 1490-ig, haláláig gyakran járt Tatára pihenni, vadászni. 24 1473-ban a vár kapitánya Décsi Péter volt. 25 Mátyás építkezései 1467 és 72 között történhettek Tatán. Az ásatás a csavart lábazatos ajtó ablak töredékei, ebből a korszakból valók. A történeti adatok, az építkezések kizáró okai, az új sarok- és címermegoldások miatt az is feltételezhető, hogy a kályha tatai felállítása már Mátyás király tatai birtoklása idején történt. A Budán felvirágzott kályhásipar drága, és a 82
