Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.

másolatok, sőt az egyes elemek felhasználásával új csempetípusok jönnek létre. Sajnálatos, hogy okleveles adatok a mintagyártó, fafaragók, a csempekészítő keramikusok és a kályhások kilétéről nem állnak rendelkezésünkre. Voit Pál az 1457—58-as pozsonyi harmincad adatokban vegyes anyagú csempék szállítására utaló adatokat talált. Kályhások neveit is ismerjük. Egyidejű dél-tiroli adatokból iskolák, polgárházak, templomok kályháinak építéséhez vásárolt csempék mennyiségét, mesterneveket is megtudhatunk, sőt a kályhaépítés differenciált munkamegosztásáról is. A keramikus rendelte meg a mintákat, ő formált, mazazott, égetett. A XV. sz. közepétől már olyan üzletekre vonatkozó adatok is vannak, ahol csempéket vásárolnak. Az adatokban 256,100 (t 67) csempéről esik szó, ami feltehetően a gyakori javítással van kapcsolatban. Ehhez sokszor később is kellett vásárolni csempéket. A kályhaépítés és -javítás külön szakember feladata volt.

7 Egységes és vitathatatlanul Magyarországon a legváltozatosabb lovagalakos kályha mintaanyaga. Ezen belül a budai változatokat kivéve, a tatai kályhákon fordult elő a legtöbb, legváltozatosabb csempetípus. Sarokmegoldása, a magyarországi anyagban a pécsi kályháéhoz hasonló, azzal a kivétellel, hogy a tatai mindkét oldalon egész csempéből összeépített. Későbbi és csak felépítésbeli analógiái a Hohensalzburgi

8 valamint a Breslaui (1540-ből származó)

9 saroktöredék. (XXIX. t.) A 6. típus Judith-ja helyett szereplő királynő palást- és ruhamegoldása közel áll a Judith-szobrocskához, gyöngyözött ékköves díszítésű, nyakán torgues, derekán gyöngyös öv. Kezét maga elé tartja. Magasan felkötött öve, ruha és drapériavetése legkorábban 1450-ben jelenik meg. A kályhacsempéken jelentkező kicsi címerpajzsok teljesen megfelelnek a budai kályhán található címereknek. A stíriai párduc, a jobbra forduló Habsburg és Luxemburgi oroszlán, a morva sas, Karinthia 3 csomózott farkú oroszlánja egyaránt előfordul. A budai kályha datálásánál ezek a címerek döntőek voltak, az oromcsempék angyalainak címereivel együtt. Utóbbiak Ausztria, Bécs, Felső-Ausztria címerei megerősítették a kályha V. László korára való keltezését. A tatai kályha datálása korántsem ilyen egyértelmű. A viszonylag épen maradt angyalalakos csempék közül címer szempontjából kevés a használható, mert a zöldmázas töredékeken a címer nem jól kivehető, a mazatlan, festett címereké pedig nem pontosítható kellőképpen. Az egyik angyalalak kezében egy barna, bal harántpólyás címer látható, amely így önmagában nem köthető személyhez, tartományhoz, hanem szinte alapcímerként fogható fel és Mátyás király által 1460. február 21. Bothfalvi B. Jakab fiainak adományozott címerben fordul elő, mint alap-osztás.

11 Ebben azonban balra forduló páncélos alak is szerepel, amely a fekete sereg vitézeire utal. A másik angyal bal kezében lévő címer meghatározása egyszerűbb, mert a címer bal sarkából induló vörös vágások Magyarország címerének vörössel és ezüsttel 7-szer vágott pajzsára utalnak.

12 Egy másik, viszonylag ép címertöredék még nehezebben meghatározható. A mazatlan címer alapja barna.

13 81