Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

Theodoricus itteni birtokosságának feltevésére sem. Különösen akkor nem tehetjük fel ezt, ha tudjuk, hogy korábban e terület az avar kliensállam része, amely kliensállam egykor egy Theodorus vezetése alatt jött létre. Oka lehet hát egy olyan feltevésnek, miszerint Theodericus = Theodorus, azaz az oklevél Theodericusra vonatkozó adatai csak annyit jelentenek, hogy az adományozott terület az avar kliensállam egykori területén fekszik. Alig valószínű azonban, hogy a kliensállam megszüntetésével a letelepített avarok egységét is megbontották volna. A Salzburg és Passau területi viszonyát „ultra Comagenos montes" rendező 829-es hamis oklevél

123 adatai alapján Passau fennhatósága a Repce felső folyása vidékén a Thalbach Repcébe torkolásáig terjedt, Salzburgé pedig innét számítódott, de csak a Repce jobb partján. S éppen ezen a Répce-parton találkozunk egy hegycsúccsal, amelyet Wangariorum marcha-nak neveznek, ezt a nevet pedig 805-ben „inter Carnuntum et Sabariam" telepített avarokkal kell kapcsolnunk.

124 Váczy szerint ezek „kaganátusa" 875-ig fennmaradt volna,

125 azonban az általa hivatkozott Regino adat

126 e tekintetben semmit sem bizonyít, mert Pannónia nem azonos az avar kliensállammal. Viszont éppen a Wangariorum marcha adat utal arra, hogy a letelepített avarság egysége fennállt a kliensállam 820-as években történő megszüntetése után. A regensburgi kivonat határhegye ugyanis nem fekszik sem az avar kliensállam egykori határán (?), sem a feltehetően Répcebalparton elterülő avar hegység határán (lévén, hogy a Lembach mellett találjuk). Ez abból magyarázódik, hogy a név eredetije a kétértelmű „ze der wangari—marchu" lehetett, azaz egy olyan hegycsúcsról van szó, amely a wangarok határa „felé" található; később aztán magát a hegycsúcsot is nevezhették „Wangari—marcha"-nak, legalábis adatunkban már így szerepel. A Wangariorum marcha, mint területi egység ugyanolyan alakulat lehetett, mint Német Lajos egy másik oklevelében szereplő Slougenzin marcha,

127 amelyet a Rába—Zala—Marcal közé helyezhetünk. Ahogy az utóbbinál, úgy a Wangariorum marcha-nál sem valami korábbi „határ" emlékével állunk szemben, az, egy 860 körül meglévő határövezet (marcha) kellett legyen, amelynek nyugati és déli határa adataink szerint a Lajta alsó folyásától, nyilván a Fertő mentén a Repcében folytatódott. Keleti határa pedig alig lehet más, mint a Rába (Pápóc környékétől), mivel az a területi egység, amelybe a Wangariorum marcha tartozott „inter Rába et Chuomberch" helyezkedett el. Hogy ez a Wangariorum marcha az avarok (egy részének?) nevét őrzi, az nem csupán az avar kliensállamra, ill. annak maradvány lakosságára való vonatkoztathatóságával igazolható. A frank évkönyvek egy csoportja, az Annales Alamannici a frank—avar háborúk kapcsán az utóbiakat wandalus néven emlegeti, így a 796: „Pippinus rex . .. perrexit in regionem Wandalorum, et ipsi Wandali venerunt obviam illi. . ."

128 De a Dimensuratio provinciarum-hoz fűzött wessobrunni glosszákban is azt olvashatjuk, hogy „ . . . Pannónia sic nominatur illa terre meridie danobia: et uuandoli habent hoc. Arnoricus (o: Ager noricus) peigiro lant."

129 Pannoniában tehát vandálok — uuandoli — laknak, s ezek nyugati szomszédjai a bajorok. Ez, az avarokra alkalmazott uuandoli-wandali név csak egyféleképpen magyarázható, ha ti. ennek mintájá51